Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Az első részben rakéták és startelőrejelzés.
November 20-án a CALT Kínában sikeresen tesztelte a jelenleg fejlesztés alatt álló Hosszú Menetelés-10 (CZ-10, LM-10) rakéta két, 5 m magas orrburkolati elemének leválasztását. A rakéta felső része 5 m átmérőjű és ez rejti (a képen alulról felfelé) a fekete színű illesztő egységet (mely valószínűleg a rakéta avionikáját is tartalmazza) és felette az űrhajót, amelyből itt csak a műszaki és hajtóműegység egy ezüst színű makettjét látjuk.
Mint ismert, ennek a rakétának két (boosterekkel ellátott) példánya indíthatja 2030-ig (?) az első kínai személyzetes holdraszállás űrhajóját és leszállóegységét. Ezt megelőzően természetesen a hordozóeszközt Föld körüli pályás indítással is kell tesztelni. Jelenleg 2026-ra számolják az ázsiai szakemberek a gyorsítórakéták nélküli (LEO) változat (CZ-10A) első repülését az új űrhajó alacsony Föld körüli pályára szánt, 4–7 személyes változatával. A CZ-10A LEO pályára 14,2 tonna tömegű (kevesebb hajtóanyaggal ellátott, rövidebb műszaki és hajtóműegységgel épült) űrhajót indíthat. A CZ-10 igazából több egymás mellé épített CZ-10A, magassága 92 m lesz, és 27 tonnát indíthat holdi átmeneti pályára (TLO). Ahogy azt egy korábbi mozaikunkban írtuk, jelenleg is folyik az YF-100K kerozin–folyékony oxigén (LOX) hajtóművek tesztelése. A közelmúltban ezekből hárommal végeztek egyidejű égetést. A Hold felé induló rakéta első fokozatában ezekből majd hét fog üzemelni.
November 26-án Japánban, a Tanegashima Űrközpontban a rakéta második fokozatában keletkezett tűz elemésztette az új Epsilon-S rakéta tesztpéldányát és a fékpad jelentős részét. A helyi időben reggel 8:30-kor kezdett kísérletet 900 m-ről figyelő újságírók egy nagy robbanásról számoltak be, a tűz ez után alakult ki. A JAXA az első gyors közleményében tudatta, hogy az „Epsilon rakéta utódjának szánt, szilárd hajtóanyagú Epsilon-S mostani hibás működése nagy valószínűséggel kizárja a rakéta 2025 márciusi első repülését”. Nem ez az új rakétaváltozat fejlesztésének első látványos kudarca. Emlékeztetnénk arra, hogy – amint akkor arról beszámoltunk – 2023 júliusában egy fékpadon lévő rakéta az égés 50. másodpercében felrobbant.
Az utóbbi időben a japánoknak amúgy sincs sok szerencséjük a rakétáikkal. 2023 márciusában a JAXA űrügynökség H3 rakétájának adtak ki önmegsemmisítő parancsot, nem sokkal a start után. Idén márciusban a Space One vállalat 18 méter magas Kairos rakétája 5 másodperccel az indítás után robbant fel.
Elvileg december 14-re tervezték a japán Space One vállalat Kairos rakétája startját a Kii Űrközpontból. A LEO pályára juttatandó rakomány négy japán, valamint egy tajvani kisműhold.
December második felében egy Falcon-9 Block-5-ös rakéta indíthatja az emirátusi távközlési vállalat Thuraya-4-es geostacionárius holdját.
Nem kis szerencsével még beleférhet az idei évbe egy másik Falcon-9 start, a Bandwagon-2, amely egy sor amerikai, egy újabb cseh és az első horvát (!) mikro- és kisműhold mellett a török Hello Space két, illetve (fő rakományként) a dél-koreai Védelmi Beszerzési Programügynökség (DAPA) soron következő katonai radaros felderítő műholdját (425 Project SAR Sat-2) állíthatja pályára. A pálya inklinációja – az elsődleges koreai rakomány miatt – 45 fokos lesz. A DAPA öt tagból álló felderítő flottájának a SAR Sat-2 a harmadik darabja lesz.
E sorok írásakor az indiai ISRO még három (!) idei rakétaindítással számol:
A tervezett kínai indítások száma még december második felében is annyira magas, ugyanakkor annyira kevés tudható a rakományokról, hogy itt most csak távirati stílusban említjük azokat (dátum, starthely, rakéta és hasznos teher – ha ismert):
(Folytatjuk!) Kapcsolódó cikkek:
November 1-jén a kínai Cosmoleap 100 millió jüan (kb. 14 millió dollár) támogatáshoz jutott. Az összeget az állami hátterű és innovatív cégekbe fektető sanghaji SXhenergy Chengyi, a feltörekvő technológiákat fejlesztő cégeket támogató Tiangchuang Capital, a Baiyan Fund és a Legend Capital, valamint egy magánbefektető, Csang Csao (Zhang Chao) „tolták össze”. A Cosmoleap (hivatalosan Beijing Dahang Transition Technology Co. Ltd.) 2024 márciusában kezdte tevékenységét és célja nagy megbízhatóságú és többször felhasználható hordozórakéták kialakítása. A(z e sorok szerzője szerint erősen optimista) terv az, hogy akár már 2025-re, de legkésőbb (!) 2026-ra elindítsák első útjára a Jüecsien (Yueqian, Leap) rakétát, amely 4 m átmérőjű és 75 m magas lesz. A tervek szerint 1000 km magasan húzódó alacsony Föld körüli pályára (LEO) 10 460 kg vagy 6280 kg terhet indíthatna, attól függően, hogy a rakéta egyszer használatos-e, vagy újra használható konfigurációjú. A vállalat később egy még nagyobb, 126 m magas (!), és az előbbivel megegyező pályára akár 100, illetve 36 tonna rakományt juttathat. (Nyilván az utóbbi adat az újra felhasználható rakétára vonatkozik.) Az optimizmuson túl az is érdekes, hogy a vállalat a SpaceX Starship rendszerében használatos, „indítótoronyhoz visszaereszkedés és csipesszel elkapás” módszert (a képen) kívánja majd alkalmazni.
Starship: látványos siker
Ázsiai mozaik – 2024. június–július (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. július (2. rész)
Elveszett Epsilon
Az első Bandwagon
Ázsiai mozaik – 2022. április (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. november (2. rész)
A legújabb kínai hordozórakéta-típus első indításakor két műholdat állított alacsony Föld körüli pályára.
