Az új Ariane hordozórakéta kudarca után várható volt, hogy a Rosetta indítása késni fog. Az előkészületeket a szűk indítási ablak sürgeti, a startot mégis elhalasztják pár nappal.

A jelenlegi tervek szerint január közepén, egy Delta II rakétával indítják a vandenbergi légitámaszpontról a NASA két új kisméretű műholdját: az ICESat-ot és a CHIPSat-ot. Előbbivel saját bolygónkat, utóbbival a csillagközi teret kívánják vizsgálni.

Szerdán Bajkonurból indítottak egy Proton-K nehéz-hordozórakétát, fedélzetén három GLONASSZ műholddal.

A Space Shuttle felbocsátások során megmaradó felesleges hajtóanyag felhasználásával olyan berendezést fejlesztettek ki, amely segít hatástalanítani a taposóaknákat. A már működő több száz berendezés emberek százezreinek életét és egészségét mentheti meg az elaknásított területeken Koszovóban, Jordániában és másutt.

Az eredetileg a Föld légkörének összetételét kutató műholdak számára a NASA-nál kifejlesztett technológiának hamarosan az autók kipufogórendszerében is hasznát vehetjük. A káros anyagok kibocsátása akár 30%-kal is csökkenthető.

Az Irakban dolgozó ENSZ ellenőrök munkájuk során intenzíven használják a különféle katonai felderítő műholdak és nagyfelbontású kereskedelmi távérzékelő műholdak adatait.

2002. december 19-én volt éppen harminc éve, hogy az utolsó Hold-expedíció, az Apollo 17 legénysége sikeres programját befejezve, visszatért a Földre. Az Apollo 17 volt az emberes holdraszállások közül a leghosszabb, tudományos szempontból pedig a legsikeresebb.

A jelenlegi tervek szerint 2003 novemberében a Columbia űrrepülőgép első látogatását teszi az ISS-nél. A repülés azonban nem csak ebből a szempontból különleges: az űrrepülőgép fedélzetén lesz ugyanis Barbara Morgan, az első tanár az űrben.

2002. december 18-án (szerdán) 18:00 órakor a Magyar Asztronautikai Társaság rendezésében a Kossuth Klubban (Budapest VIII. Múzeum u. 7.) Apáthy István (KFKI AEKI) tart előadást a Rosetta üstökös-kutató programról. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Arthur Charles Clarke - a tudományos-fantasztikus művek kedvelői bizonyára jól ismerik ezt a nevet. A 85 éves író Isaac Asimov és Stanislaw Lem kortársa. A műveiben bemutatott eszközöket, eljárásokat gyakran a szakemberek is felhasználják.

Ma, közép-európai idő szerint 17:40-kor Kínából sikeresen pályára állították a Sencsou-4 űrhajót. A személyzet nélküli űreszköz repülése egyelőre rendben zajlik. Szakértők szerint, amennyiben minden az előzetes forgatókönyv szerint alakul, akkor a következő Sencsou már az első kínai űrhajóst viszi a világűrbe.

A Föld alakjának eltérését a gömbtől elsősorban lézerrel követett geodéziai műholdak pályáinak alakulásából számítják. A hetvenes évek végétől már elég geodéziai hold állt rendelkezésre, azóta folyamatosan mérik Földünk lapultságát, az un. J2 együtthatót.

Oroszország egy Molnyija M rakétával a pleszecki űrkikötőből sikeresen pályára állított egy titkos katonai műholdat, melynek a start után a Kozmosz-2393 jelzést adták.

Egyszerre hat műhold került pályára Bajkonurból. A dolog érdekessége, hogy az Oroszország által Kazahsztántól bérelt indítóhelyről, egy orosz-ukrán vegyesvállalat rakétája vitt pályára amerikai-orosz, argentín, német, olasz, és szaudi űreszközöket, - látványosan demonstrálva az űrtevékenység határokon átívelő jellegét.

Sikeresen mutatkozott be az Univerzum legnagyobb energiájú eseményeit vizsgáló új európai műhold, az Integral nevű gamma-obszervatórium. Első felvételei és adatai máris elkápráztatták a csillagászokat.

A Holdon több olyan kráter is található, melyeket magyarokról neveztek el.

December 18-án kora hajnalban az európai Arianespace cég hordozórakétája sikeresen pályára állította a New Skies Satellites cég legújabb - NSS-6 nevű - távközlési műholdját.

Szerdán kísérik utolsó útjára a 2002. december 2-án, 76 éves korában elhunyt Marx György fizikust, akadémikust, az ELTE Kossuth díjas professzorát. Kutatóként, oktatóként, ismeretterjesztőként egyaránt elismert, vezető egyénisége volt a magyar tudományos életnek.

Kedd éjjel a Szaturnusz a Szíriusz és a Vénusz mellett (a Holdat leszámítva) a legfényesebb objektum az égen. Felé tart a Cassini űrszonda (a hozzákapcsolt Huygens leszállószondával), amely 5 éve indult, s eddigi sikeréhez magyar műszerek is hozzájárultak.

A Hubble-űrtávcső legújabb káprázatos felvételén egy olyan galaxishalmaz látványa tárul elénk, amelynek tagjai megkezdték egymás szétszakítását, hogy egyre halálosabb gravitációs ölelésben végül majd egyetlen, gigászi csillagvárossá olvadjanak össze.