Az Európai Űrügynökség ismét egy lépéssel közelebb került az Ariane-5 utáni első, európai fejlesztésű ESA-rakéta megvalósulásához. A Zefiro-23-nak, a második fokozat motorjának első égési tesztje sikeres volt.
A Mercury program már akkor elvesztette a csatát, amikor elkezdődött, de az új, még merészebb vállalkozáshoz szükség volt űrtapasztalatokra. Törlés helyett tehát kibontakozás várt az első amerikai emberes űrprogramra.
Spirit, Opportunity, Pathfinder, Mars Express, Mars Odyssey…Napjaink hatalmas űrszonda-armadája eltörpül egy 30 évvel ezelőtti program mellett. Minden idők legnagyobb marskutató programja, a Viking volt először valóban sikeres.
Pontosan hat hónappal ezelőtt, 2006. január 19-én indult útnak a több mint két évtizede megvalósítani tervezett Plútó-szonda, a New Horizons. Érkezéséig „már csak” kilenc évet kell várni, s bár csak akkor várhatóak a legnagyobb tudományos felfedezések, azért ez a fél év sem volt eseménytelen.
A Gemini program középső szakasza igen felemásra sikeredett: világraszóló sikerek és fájó kudarcok jellemezték egyszerre. Ideje volt már, hogy valami sikerüljön is. A Gemini-10 ennek jegyében szállt fel, de szándék ide vagy oda, a sikerek csak lassan szaporodtak.
Ma (közép-európai idő szerint) 15.14-re várják a Discovery űrrepülőgép landolását. A Discovery eddig tökéletes program során bizonyította, hogy az űrrepülőgép fejlesztései biztonságosak, és a rendszer az űrállomást is ki tudja szolgálni.
Az űrkutatási alkalmazások – a Föld megfigyelése és az űrcsillagászati programok – céljaira kifejlesztett képalkotó eljárások új eszközt adtak a cukorbetegség kutatóinak kezébe.