Egy a NASA támogatásával a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérlet szerint a fájdalomcsillapító gyógyszerek gyorsabban veszítenek hatásosságukból az űrbeli körülmények között.
Az Egyenlítőhöz közel, 5°-os északi szélességnél felállított műholdvevő parabolaantennák árnyékából kellet kideríteni, hogy milyen napszakban készülhettek fényképeink.
1966-ban kezdődtek meg a gyakorlati felkészülések a Hold elérésére. Az Apollo programban az amerikaiak – igaz, emberek nélkül, de – már kipróbálták a legfontosabb űreszközöket, és az Apollo-1 startját 1967. február 21-ére tűzték ki.
Harminc éves lett a barátom – harminc éves lett az „ellenségem”. Nemsokára búcsút veszünk tőle. Megragadván a lehetőséget, hátra kívánom hagyni az utókornak, hogyan is látom most, 2011 áprilisában az amerikai űrrepülőgépet.
Az Európai Űrügynökség által meghirdetett júliusi konferenciára természettudományokat tanító, angolul jól beszélő középiskolai tanárok jelentkezhetnek – akár Magyarországról is.
Szovjet történészek szerint Szergej Koroljov 1955-ben Moszkvában, a N.E. Bauman Technikai Főiskola alapításának 125. évfordulóján beszélt először meglehetősen részletesen az ember rakétarepüléséről.
Az ember világűrbe repülésének álmodozásait az 1930-as évekre felváltotta a Konsztantyin Ciolkovszkij nevével fémjelzett, természettudományos felismeréseken alapuló, realisztikus gondolkodás.
A NASA napkutató űrszondapárosa nem csak a „mi csillagunkat”, de távolabbiakat is jól meg tud figyelni. Eddig száznál is több új változócsillagot fedeztek fel a STEREO segítségével.
A Szaljut-1 felbocsátása után nem kellett sokat várni, hogy meginduljon a valódi űrállomásprogram, hogy űrhajósok népesítsék be a világ első űrbeli előőrsét.
A márciusban az utolsó pillanatban megszakított start után most az európai nehézrakéta sikeresen pályára állította a két távközlési mesterséges holdat.