Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói. Ebben a részben az első olyan műholddal ismerkedhetnek meg, melyet európai rakéta indított.

Az Európai Űrügynökség Rosetta programjának szakemberei nem adták föl a sikeres indítás reményét. Alkalmazkodva az új helyzethez az űrszonda és tudományos programjának tökéletesítésére fordítják a startig hátralévő időt, minimum egy, maximum két és fél évet.

Érdekes olvasói levél jelent meg a Nature című rangos tudományos hetilap tavalyi utolsó számában. A szerző azt állítja, hogy a csillagászattal és űrkutatással kapcsolatos hírekhez a közvéleményben általában pozitív tartalom kapcsolódik. Ezt pedig akár a kutatási támogatások elosztásánál is számításba lehetne venni…

OGLE-TR-56b – a hivatalos elnevezése a legújabb távolság-rekorder exobolygónak. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Intézet kutatói fölfedezték a Nyilas csillagképben az eddigi legtávolabbi exobolygót, azaz Naprendszeren túli planétát. Az objektum megtalálásához egy igen pontos és ígéretes módszert alkalmaztak.

Az ESA TV-től kapott információink szerint a Columbia indítása digitális műholdvevővel élőben lesz nézhető az Atlantic Bird 1 műholdról.

Az ESA (Európai Űrügynökség) ESA-PR 04-2003 számú sajtóközleményében bejelentette, hogy bizonytalan időre elhalasztják a Rosetta üstökös kutató űrszonda indítását.

Többszöri halasztás után sikeresen pályára állt a NASA legújabb két mesterséges holdja. Az ICESat a Földet, CHIPSat a csillagközi teret tanulmányozza.

Az utolsó európai Ariane 4 hordozórakéta fődarabjai megérkeztek Francia-Guyanába. Ezzel megkezdődött a visszaszámlálás az európai rakéták legsikeresebbikének nyugdíjazásához.

Eddig ismeretlen, hatalmas, csillagokból álló gyűrűt fedeztek fel a Tejútrendszer peremén, miközben minden korábbinál részletesebben vizsgálták Galaxisunk szívét. A Tejútrendszer központi tartományának eddigi legélesebb röntgenfelvételét készítette el a Chandra röntgenműhold.

Az előzetesen bejelentett terveknek megfelelően vasárnap Belső-Mongóliában sikeresen landolt a kínai űrhajó negyedik példánya. A Sencsou-4 mostani sima repülése után valószínűnek tűnik, hogy az ország első űrhajósa az idei év második felében kijut a világűrbe. Amennyiben így lesz, akkor Kína a harmadik ország lesz, amely önerőből képes űrhajóst Föld körüli pályára juttatni és onnan visszahozni.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Most induló sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

A szakemberek az elkövetkező évtizedben egy sor olyan űreszközt szeretnének megvalósítani, melyektől távoli - Naprendszeren kívüli - bolygók felfedezését várják. Az exobolygókkal kapcsolatos cikkünk második - befejező - részében nagyon röviden e programokat ismertetjük.

A NASA sikeresen tesztelt egy újfajta szilárd rakéta-hajtóanyagot, amelynek az elégetésekor melléktermékként csupán víz és szén-dioxid szabadul fel. Az új összetételű anyag amellett, hogy környezetbarát, olcsóbb és biztonságosabb is, mint a jelenleg használt hajtóanyagok.

Január 16-án kezdődik a Columbia következő útja, az STS-107. A kisérletek jelentős részét európai és kanadai szakemberek állították össze. Cikksorozatunk második részében további élettani és műszaki, illetve bolygónk jobb megismerését célzó kisérleteket mutatunk be.

Január 16-án kezdődik a Columbia következő útja, az STS-107. Ez lesz az űrrepülőgépek 111., és a "legöregebb" gép 28. útja. A legénység ezúttal nem a Nemzetközi Űrállomást (ISS) látogatja meg, hanem egy önálló repülést hajt végre, gazdag, műszaki-tudományos programmal. A kisérletek jelentős részét európai és kanadai szakemberek állították össze, az űrrepülőgép fedélzetén pedig (amerikai társai mellett) a világűrbe indul az első izraeli állampolgár is.

Az Ariane 4 az összes többi Ariane típus közt is csak mint "igásló" (az angol irodalomban "workhorse") ismert. 1988. június 15-i első repülése óta több mint száz sikeres kilövéshez használták. Szinte tökéletesnek bizonyult kommunikációs és megfigyelő műholdak pályára helyezésében.

A francia űrügynökség (CNES) szakemberei olyan tanulságos és egyben szórakoztató oktatási eszközt fejlesztettek ki, amely műholdas adatok alapján segít eligazodni az érdeklődő fiataloknak az óceánok és tengerek világában. A Hydronaute már Franciaország négy tudományos múzeumában működik.

Hatodszorra próbálták meg elindítani a Coriolis katonai műholdat, szerencsére ez alkalommal nem szólt közbe az időjárás és sikeres volt a start. A katonai célú óceanológiai és meteorológiai vizsgálatokat végző űreszköz közép-európai idő szerint hétfőn 15:19-kor startolt, és egy óra múlva elérte a keringési pályát.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Tanácsának december 11-i ülésén nem sikerült konszenzusos döntést hozni az ESA részvételéről a Galileo műholdas navigációs programban.