Az Európai Űrügynökség (ESA) Tanácsának december 11-i ülésén nem sikerült konszenzusos döntést hozni az ESA részvételéről a Galileo műholdas navigációs programban.
Az ülésről kiadott közlemény szerint az ESA 15 tagországa közül 13 hajlott a kompromisszumos megoldás elfogadására, Németország és Spanyolország viszont ezt elutasította. Antonio Rodotá, az ESA főigazgatója nyilatkozata szerint az eset nagy csapás Európa számára, mert az egész európai űripar súlyosan megsínyli a törést. Hozzátette továbbá, hogy "miközben pontosan tisztában vagyunk a műholdas navigáció gazdasági, ipari és stratégiai jelentőségével, tagállamainknak nem sikerült egyetértésre jutniuk, amivel késleltetni fogják a program fejlesztési és megvalósítási szakaszának elindítását."
A karácsonyi-újévi ünnepeket követően az ESA adminisztrációja haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a kompromisszum elérése érdekében. A Galileo programban való ESA részvételhez a tagországok egyhangú egyetértésére van szükség.
Mint ismeretes, a Galileo az ESA és az EU közös, műholdas navigációs projektje. Az EU már az elmúlt évben jóváhagyta a programban való részvételt, az ESA részéről a halasztás nemcsak a program megvalósítását hátráltatja, hanem egy idő után az EU felé is kínossá válik.
A 30 műholdból álló rendszernek 2008-tól kellene üzemszerűen működnie.
Both Előd
Magyar Űrkutatási Iroda
Kapcsolódó cikkek:
Orosz navigációs műholdak
Megkezdődött a GPS Block IIF műholdak gyártása
Német-olasz belviszály veszélyeztetheti a Galileo jövőjét
Kapcsolódó linkek:
Európai Űrügynökség
December első hetében befejezte szolgálatszerű működétés az egyik első olyan európai távközlési műhold, amely egész kontinensünket képes volt ellátni. Az Eutelsat I-F4 még mint ECS-4 (European Communications Satellites - Európai Távközlési Műholdak) került pályára 1987-ben. Utoljára 2002 december 1.-én kapott parancsot az irányítóktól.
