A nagyobb újságos-standokon, néhány nagy benzinkútláncnál és bevásárlóközpontban már kapható a műholdas helymeghatározással és navigációval foglalkozó folyóirat legújabb (2003. december - 2004. januári) száma.

A japán Nozomi (Remény) nevű Mars-szonda öt éve kezdte kudarcokkal teli odüsszeiáját, melynek utolsó akkordja a múlt hét végén zajlott le.

Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. A NASA és az ESA űreszközeinek legújabb eredményei szerint azonban a pajzsban többórás "repedések" alakulnak ki.

Az EURISY, a Norwegian Space Centre és az UNESCO arra ösztönzi a gyerekeket, hogy rajz vagy festmény formájában mutassák meg, milyennek képzelik el az életet a világűrben. A pályázat részletes kiírása magyar nyelven a MŰI honlapján olvasható.

A december 8-án (hétfőn) 14:00 órától rendezendő előadói ülésen a vendégek megismerkedhetnek a Wright testvérek munkásságával, a motoros repülés történetével, az Apollo-programmal, a Nemzetközi Űrállomással, valamint Farkas Bertalan visszatérő-kabinjával. A szervezők minden érdeklődőt várnak, a részvétel ingyenes.

„Zajlik az élet a Vörös Bolygónál”: a nyáron indult űreszközök jól vannak és hamarosan elérik a Marsot, míg a már ott dolgozó amerikai Mars Odyssey egyik műszerét tönkretette az utóbbi idők szokatlan napaktivitása.

A Nap mágneses tere azért is „kibogozhatatlan”, mert nem két póluson át „tör a felszínre”, mint a Föld esetében. Minden napfolt egy-egy északi vagy déli mágneses pólus. Emellett természetesen a globális mágneses tér forrása valóban a Nap északi és déli pólusánál található.

Két japán kémműhold megsemmisült tegnapról mára virradó éjjel. A műholdak feladata Észak-Korea tevékenységének megfigyelése lett volna.

Az Ulysses Nap-kutató űrszondát az ISPM terv keretében építették európai szakemberek. Mint az Űrvilág oldalain azt már olvashatták, a programot eredetileg európai-amerikai együttműködés keretében két űrszondára tervezték, de az amerikai visszalépést követően az ISPM keretén belül csupán egyetlen űrszonda indult (bár azt amerikai űrrepülőgép fedélzetéről indították).

Az Európai Unió (EU) és az Európai Űrügynökség (ESA), e két független európai szervezet szerződésben erősítette meg együttműködési szándékát az űrkutatás területén. A cél: kontinensünk erejének növelése, az űrkutatás eredményeinek minél jobb gyakorlati hasznosítása.

Az Antarktisz egy különleges világ. A napfogyatkozás egy különleges látványosság. Vajon milyen lehet, amikor napfogyatkozás van az Antarktiszon: különleges.

Feladták a reményt: a sikertelen kapcsolatfelvétel miatt kudarccal zárul a japán Mars-kutató űrszonda programja.

Az EURISY és az UNESCO a 2003-2004 -es tanévben nemzetközi esszépályázatot hirdet diákoknak, azzal a céllal, hogy növelje a fiatalság tájékozottságát a világűr mindennapjainkban betöltött fontos szerepéről, és arra biztassa őket, hogy képzeljék el a világűr jövőbeni szerepét a társadalom jólétében.

Az első európai Mars-szonda még 5,5 millió kilométerre van a Marstól, de elkészítette első felvételét bolygótestvérünkről.

Már 12 éves vagy, de még nem múltál el 25? Örülnél ha a kouroui indítóállás mellől, vagy a darmstadti irányítóközpontból nézhetnéd végig az üstököshöz induló - és magyar részvétellel épülő - Rosetta űrszonda rakétájának startját? Akkor ez a pályázat Neked szól!

Brit kutatók eredményei szerint a nyári égbolt egyik legfényesebb csillaga, a Vega körül Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszer alakulhatott ki.

Tegnap magyar idő szerint éjfél előtt nem sokkal a H-2A hordozórakéta hibájából a japánok elvesztettek egy kémműhold-párt, mert a hordozórakéta nem érte el a szükséges magasságot. A kémműholdak feladatairól és a H-2A hordozórakétáról szóló írásunk a Spaceflight Now cikke alapján készült.

Timothy Jones, a londoni Imperial College kutatója felfigyelt egy tanulmányra az egyik szakfolyóiratban, ami a napszél 1996-ben mért rendellenes viselkedéséről szólt. (Az Imperial College-ban készültek az Ulysses mágneses teret érzékelő berendezései, André Balogh vezetésével.)

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó két űrhajós egy furcsa, éles, fémes zajról számolt be. Az asztronauták jól vannak, az ISS-ről a levegő nem szökik, de a probléma egyelőre nem világos...

Sorozatunk második, befejező részében bemutatunk néhány érdekes megfigyelést...