A Naprendszer kutatásának slágercélpontja 2022-ben kétségtelenül a Hold lesz, de elindul a Marshoz a 2020-ban elhalasztott európai–orosz ExoMars szonda is.
Az egykori marsi élet nyomainak keresését megnehezítheti, hogy egyes kutatók szerint kémiai folyamatok fosszíliákkal összetéveszthető struktúrákat hozhatnak létre.
Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
December 29-én két különböző indítóhelyről álltak pályára műholdak Kínából. Ami a startok számát illeti, idén az ázsiai ország volt a legaktívabb űrhatalom.
A hosszú távú űrutazások során, mint amilyen a marsi utazás, különböző egészségügyi kihívásokkal kell szembenéznie a szakembereknek. Ilyen például a SANS.
A december 27-i sikertelen orosz rakétaindítás nyomán az Angara-5 végfokozata és a rajta levő tömegszimulátor visszatért a légkörbe. Kárt szerencsére nem okozott.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Nem engedünk a kísértésnek, hogy megnevezzük a 2021-es év szerintünk legfontosabb 5, 10 vagy 20 űreseményét. De az év utolsó cikkében azért illik valahogy megemlékezni arról, ami történt.
Kína panaszt tett az ENSZ-nél, amiért az űrállomásukkal a közelmúltban kétszer is pályamódosító manőverre kényszerültek veszélyesen közel elrepülő Starlink műholdak miatt.