December 29-én két különböző indítóhelyről álltak pályára műholdak Kínából. Ami a startok számát illeti, idén az ázsiai ország volt a legaktívabb űrhatalom.
Ezzel valószínűleg vége az űrindítási rekordot hozó 2021-es évnek az ázsiai országban – bár biztosat csak két nap múlva tudunk állítani. A mostaniakkal együtt eddig összesen 55 űrindítási kísérletet hajtottak végre, ezek közül 3 végződött sikertelenül. Idén Kína minden más űrhatalomnál több alkalommal küldött új űreszközöket a világűrbe. A kínai űrtevékenység élénkülésére jellemző, hogy a korábbi éves csúcs 39 volt, 2018-ban és 2020-ban is.
2021-ben világszerte 144 űrindítási kísérletből 135 érte el a pályát. Az 55 kínai próbálkozás mellett az Egyesült Államok 51-szer (ebből 3 kudarc), Oroszország 25-ször hajtott végre startot (az előbbiek közé az Electron rakéták új-zélandi, az utóbbiak közé a Szojuz rakéták kourou-i indításai is beleértendők). Az állami űrprogramok felfutása és a magánvállalkozások belépése miatt várható, hogy a kínaiak aktivitása 2022-ben sem hagy alább. Az idei startok listáján az Európai Űrügynökség 6 (mind sikeres), Japán 3 (mind sikeres), India 2 (1 sikeres) indítással szerepel a „futottak még” kategóriában. Irán és Dél-Korea neve mellett 1-1 sikertelen próbálkozás áll.
December 29-én az első indítással a Tienhui-4 (Tianhui-4) nevű, földmegfigyelési céllal készült műhold állt alacsony Föld körüli pályára. A helyszín Csiucsüan, a hordozórakéta egy Hosszú Menetelés-2D, az időpont magyar idő szerint 12:13 volt. Tienhui néven korábban már készültek távérzékelő műholdak, az 1-es sorozat negyedik darabja idén július végén, 2-es sorozat két tagja augusztus 19-én indult. A mostani űreszköz megjelölésében a 4-es szám egy új szériát jelent, amelynek ez az első képviselője.
A Tienhui-4 startja Csiucsüanból. (Kép: Xinhua / Wang Jiangbo)
Másodjára magyar idő szerint 17:43-kor (pekingi idő szerint már 30-án 0:43-kor) egy Hosszú Menetelés-3B rakéta indította geostacionárius átmeneti pályára a TJSW-9 műholdat Hszicsangból (Xichang). A hivatalos közlemények szerint ez egy kommunikációs technológiai kísérleti műhold. Mivel egy 2015 óta indított sorozat újabb képviselőjéről van szó, megalapozottnak tűnik a nyugati megfigyelők gyanúja, hogy a TJSW holdak valójában elektromágneses felderítést végző űreszközök lehetnek. Egy másik elképzelés szerint egy a ballisztikus rakéták indítását infravörös tartományban figyelő űrbeli rendszerről (is) lehet szó.
A TJSW-9 startja Hszicsangból. (Kép: Xinhua / Zheng Zhongli)
A minden bizonnyal katonai célú, titkos sorozatból legutóbb a TJSW-7 indult, idén augusztusban. Hogy a 8-as miért maradt ki, az nem világos, hiszen a kínaiak azt a legszerencsésebb számnak tartják... Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A negyedik Tienhui-1
Két Tienhui-2
Egy nap, két start, négy műhold
A Tienhui-4 indítása (nasaspaceflight.com)
A TJSW-9 indítása (nasaspaceflight.com)
Az év vége ellenére sincs megállás Kínában, most egy új földmegfigyelő műholdat és egy amatőrrádiós CubeSatot bocsátottak fel.
