1995. február 3. A Space Shuttle nem csak az amerikaiak legkorszerűbb űrhajója volt, hanem egyúttal az is, amely komolyan „összehozta” az amerikaiakat az oroszokkal. Hogy hogyan?

A Google Lunar X Prize nemzetközi űrverseny hivatalos magyar nevezője, a Puli csapata megszerezte első arany fokozatú támogatóját.

1985-ben a mindkét félnek megfelelő barátságos, „semleges helyszínen”, Budapesten kezdték meg formális együttműködésüket a szovjet és nyugati rádiócsillagászok, hogy megszülethessen a RadioAstron űr-VLBI műhold.

A Kennedy Űrközpontban ismét kidugta az orrát a napfényre egy űrrepülőgép. Ezúttal a Discovery-n volt a sor, hogy megmutassa magát a külvilágnak.

A Tianlian-1B a kínai emberes űrprogramot, az űrhajók és a földi irányítók kommunikációját szolgálja majd.

1991. november 27. Az űrrepülőgép többcélú felhasználásának egyik legkevésbé ismert szegmensét a katonai kísérletek adták. A repülések tizedén kellett a Pentagon megbízását is szem előtt tartani.

...a Nemzetközi Űrállomáshoz. Harminchetedik, utolsó alkalommal kötött ki Space Shuttle a gyakorlatilag elkészült űrbázisnál.

1984. február 7. Bruce McCandless kipróbálta az MMU-t, a világ pedig megkapta a holdraszállás képei mellett legtöbbet publikált NASA fotót.

A mondabeli elsüllyedt kontinensről elnevezett űrrepülőgép elindult a százharmincötödik, legutolsó Space Shuttle küldetésre. A floridai óceánpart utoljára volt tanúja az emberiség első többször felhasználható űrhajója felemelkedésének.

Az ESA 1995-ben indított nagy sikerű földmegfigyelő műholdja befejezte működését. Most alacsonyabb pályára állítják, hogy ne legyen útban és hamarabb megsemmisüljön a légkörben.

A kereskedelmi mobil távközlési rendszer űrszegmensének frissítésére készült űreszközöket Szojuz rakéta emelte a magasba Bajkonurból.

Az orbiter egységek (a szűkebb értelemben vett űrrepülőgépek) hattyúdalát jelentő misszió terv szerint halad a Nemzetközi Űrállomásnál. Miközben mi a kánikulától „szenvedünk”, a bázis és az űrsikló összesen tízfős legénysége lépésről lépésre teljesíti az utolsó Space Shuttle küldetést.

1984. június 26. Az STS rendszer végül biztonsági szempontból sem bizonyult sikeres konstrukciónak. A katasztrófák mellett sápasztó véletlenek is kikezdték a NASA magabiztosságát. De volt olyan is, amikor jól működött a rendszer – igaz, az utasai úgy érezhették, újjászülettek.

106 különálló CCD detektorból rakták össze az ESA 2013-ban indítandó űrobszervatóriumának legfontosabb berendezését.

1986. január 28. A NASA legértelmetlenebb katasztrófája, a Challenger-katasztrófa, amely a start után 74 másodperccel 7 űrhajóst ragadott a halálba, köztük egy civil tanárnőt, Christa McAuliffe-ot.

Újabb ütközetéhez érkezett a James Webb-űrteleszkóp megépítéséért és pályára állításáért folyó „háború”. Még semmi sem dőlt el, de a projektre nehéz idők jöhetnek...

1986. január 19. A Space Shuttle két elvárást hordozott magában a program indulásakor: az újrafelhasználhatóságot és a kereskedelmi hasznosítást. Ez utóbbi csak kezdetben ment, aztán hamvába holt.

Tudósítónk a Kennedy Űrközpontban nézte és fényképezte az Atlantis tegnapi űrtörténelmi indítását.

E cikk írásának pillanatában még bizonytalan, hogy a viharos floridai időjárás lehetővé teszi-e az Atlantis mai indulását. Tegnapról viszont megérkeztek „kiküldött tudósítónk” első fényképei!

Amennyiben a technika ördöge nem szól közbe, és az időjárás is együttműködőnek bizonyul, a holnapi napon útjára indul az STS-135 küldetés. Az emberiség első többször felhasználható űrhajójának búcsúrepülése küszöbön áll.