A két űrnagyhatalom hasonló célokra hasonló űrhajókat, hordozórakétákat fejlesztett ki. Ilyen volt az UR-700 és a Nova is. Ám a többivel ellentétben ezek csak tervek maradtak.
Miután Misin és Jangel felhagyott a MEK Mars-űrhajó tervezésével, Cselomej még jobban belevetette magát a kérdésbe. Továbbfejlesztette az 1969-es MEK-koncepciót, hogy megalkossa az Aelita (MK-700) terveit.
Koroljov eredetileg az N-1 rakétával indította volna Mars-űrhajójának egységeit. A hordozóeszközt végül az emberes holdprogramban használták fel. Így megkezdték a továbbfejlesztett, N-1M hordozórakéta megépítését.
A tervek szerint ma indul ismét útjára a Scaled Composites cég SpaceShipOne űrhajója. A cél ezúttal az X-Prize elnyeréséhez szükséges első repülés végrehajtása lesz. Ha a repülés sikeres és két héten belül sikerül megismételni a „mutatványt”, a Scaled Composites-é lesz a 10 millió dolláros díj.
Egyre közeledett az amerikaiak holdraszállása, s a szovjeteknél már látszott, ebben a versenyben lemaradhatnak. 1966-ban összegyűjtötték a Mars-misszió terveket, majd 1969-re a korábbiakat felhasználva egy új tervvel álltak elő a tervezők.
Sokan úgy gondolták, az 1959-es terv meglehetősen behatárolt. 75 tonnás űrhajó, három éves küldetés és még csak le sem szállnak. Ezért Koroljov tervezőirodáján belül 1960-ban új, nagyszabású tervet dolgoztak ki.
2004. november 6-án kerül megrendezésre az I. Magyar MarsTalálkozó. Az egy napos rendezvényen a Mars-kutatás legújabb eredményeiről, az emberes Mars-utazás lehetőségeiről és hazai kutatóhelyek munkájáról hangzanak el előadások.
Hétfőn délután sikerült az első, kizárólag magántőkéből fejlesztett űrhajó, a SpaceShipOne újabb űrugrása is, s ezzel elnyerte a 10 millió dolláros "Ansari X" díjat.
A Genesis szeptember 8-án lezuhant visszatérő kapszulája a napszélből származó részecskéket hozott magával, amelyek vizsgálata bolygórendszerünk kialakulásának és tulajdonságának megértését segítheti elő. Szerencsére az értékes minták nem vesztek mind kárba, hamarosan a Johnson Űrközpontba szállítják őket tovább alapos tudományos elemzésre.
A szovjet Mars-program érdekessége 1988-ig, amikor is áttértek arra a tervre miszerint a bolygóközi egység napenergiával működjön, az igen nagy energiát biztosító nukleáris energiaforrás volt. Mindeddig ez volt az Enyergija óriás stratégiája hosszú távú űrrepülések energiaellátásának biztosítására. Ez tette szükségessé egy nagy energiájú nukleáris erőmű (NPP) kifejlesztését. Az erőmű lítium-niobium technológián alapult.
... az űrtechnológia segítségével. Wojtek Czyz a 100 méteres síkfutás aranyérme után 200 m-en világcsúccsal nyert Athénban, majd megjavította a távolugrás rekordját is.
Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati mesterséges holdjával amerikai kutatók vezetésével két galaxishalmaz ütközésének látványos következményeit figyelték meg.
2002 óta egyes gleccserek gyorsabban haladnak a tenger felé - állapították meg európai (ERS), kanadai (RADARSAT) és amerikai (Landsat-7) űrtávérzékelési megfigyelések alapján.
Alighogy 1956-ban kidolgozta Mars-tervét, Koroljovra nagy dicsőség várt: 1957. október 4-én új korszak köszöntött az emberiségre. A Szputnyik-1 sikeres indítását követően Koroljov tervezőirodájában mind többen dolgoztak a Mars-misszió továbbfejlesztésén.
És ismét Mars... A bolygó körül keringő európai szonda mérései alapján a metán és a vízgőz jellemző előfordulási területei a vörös bolygó légkörében jórészt egybeesnek.
Sorozatunk következő néhány részében áttekintjük, milyen terveket készítettek a szovjetek, majd az oroszok abból a célból, hogy Amerikát megelőzve embert küldjenek a Vörös Bolygóra. Az alábbiakban Koroljov egy 1956-os tervét mutatjuk be.