Az űrtechnológia már a konyhában van: az ESA által finanszírozott, az ISS-en végrehajtott kísérletek eredménye, az űrben kipróbált technológia hétköznapi alkalmazást nyert.
Az ESA szakemberei részletes tervet dolgoztak ki, hogy lehet a 17 éve működő röntgentávcső üzemanyagával úgy gazdálkodni, hogy a berendezés még évekig működhessen.
Japán kis méretű, korszerű szilárd hajtóanyagú rakétája második repülése alkalmával egy a földi magnetoszférát és sugárzási övezeteket kutató műholdat állított pályára.
A Bélyegmúzeumba szóló családi belépőt és a hamarosan megjelenő Regiomontanus-bélyeg dedikált elsőnapi borítékját nyeri egy szerencsés, aki helyes megfejtést küld.
Rekordszámú start, új fejlesztésű hordozórakéták, új starthely, új űrállomásmodul, az eddigi leghosszabb emberes repülés – ilyen volt a kínai űrkutatás elmúlt éve.
November óta a 9 sávban érzékeny infravörös sugárzásmérő, december óta pedig a radaros magasságmérő adatai érhetők el mindenki számára, szolgálatszerűen.
Nemrég két dimenzióban megmutattuk, honnan kerül a legtöbb szén-dioxid a légkörbe. Most a magassági eloszlását is láthatják, sőt azt is, mikor szennyezünk a legerősebben.
Az 1970-es évek, az első földmegfigyelő űreszközök pályára állítása óta rengeteg adat gyűlt össze. Ezekből már hosszabb folyamatok, változások is felismerhetők.
Egy első pillantásra csalóka, az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műholdtól származó képpel kívánunk idén olvasóinknak békés karácsonyi ünnepeket.
Az ExoMars október 19-én Mars körüli pályára állt keringőegysége, a TGO a tudományos mérések második sorozatának kezdeteként elkészítette első felvételeit a Phobosról.
Az ESA a Miniszteri Tanács december 1–2-án tartott ülésére adta ki az űrtevékenység gazdasági hatásait röviden bemutató és példákkal illusztráló kiadványát.