A Sencsou-5 űrhajó indítása kapcsán új sorozatot indítunk. Célunk, hogy megismertessük olvasóinkkal a kínai emberes űrprogram további részleteit: az űrhajót, a hordozórakétát, és az űrközpontokat. A bemutatást egy rövid áttekintővel kezdjük: így jutott el Kína az első emberes indításig.

A kínai televízió jelentése szerint az első kínai űrhajós indításához a végső előkészületek zajlanak Csiucsüanban.

Már a második kínai mesterséges hold, az 1971-ben felbocsájtott SJ-1 (Shi-Dzsián (“gyakorlat”), vagy Kina-2) is vitt magával olyan berendezéseket, melyek a kozmikus-, és a röntgen-sugárzást, valamint a Föld mágneses mezőit tanulmányozták...

Mint arról már korábban beszámoltunk, a Magyar Űrkutatási Iroda és a Magyar Asztronautikai Társaság ebben az évben október 16-án rendezi meg a szokásos Űrnapot. Az alábbiakban közöljük az Űrnap programját.

A holdprogram meghirdetésekor a NASA rendelkezésére mindössze a Mercury űrhajó állt, mely inkább volt nevezhető egy légmentes burkolattal ellátott ülésnek, mintsem űreszköznek. Amerika azonban a Holdhoz akart eljutni és meg is valósította az ehhez szükséges űrhajót. Sorozatunk befejező részében az Apollo parancsnoki és műszaki egységről lesz szó.

A Hold eléréséhez teljesen új eszközparkra – és teljesen új gondolkodásmódra – volt szükség. Amerika hihetetlen pénzügyi erőfeszítés árán teremtette meg a Saturn rakétacsaládot és a holdűrhajót. Mostani évfordulónk alkalmával a kisebbik Saturn rakétával is megismerkedhetünk.

Kevesebb, mint egy évtizede, az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésével vált ismeretessé az exobolygók fogalma. Hamarosan azonban az exobolygók körüli holdak is csillagászati ismereteink részesévé válhatnak, - amennyiben a 2008-ban indított ESA űrszonda sikerrel jár.

Szegő Károllyal készített kétrészes sorozatunk első részében bemutattunk néhány olyan űrprogramot, melyeknek aktív résztvevője volt. A mostani (befejező) részében egy kicsit közelebbről is szemügyre vesszük a Rosettát.

Úgy tűnik, a NASA talán mégis megtalálja a módját, hogy éjszaka is tudjon űrrepülőgépeket indítani.

Kínában az űrtechnikát kiterjedten alkalmazzák az erdészetben, a vízügyben, a geológiai és az óceanológiai kutatásokban, vagy éppen az időjárás előrejelzésben.

Ma hajnalban, közép-európai idő szerint 3 órakor Kína útnak indította első űrhajósát. Tíz perccel később a Sencsou-5 sikeresen pályára állt.

Az ázsiai ország FSW típusú visszatérő holdjain már a nyolcvanas években elkezdte a különféle mikrogravitációs (anyagtudományi, biológiai) kírérleteket. A Sencsu űrhajó automatikus változatain mérőbábuk is repültek.

Miközben az ESA jövőjének nagy kérdéseiről tárgyaltak a tagállamok, miközben veszélyben volt a három legnagyobb ESA-vállalkozás (Hermes, Columbus, Ariane-5), az ESA tovább dolgozott azon programok tervezésén, melyek napjainkra válnak egyre jelentősebbé.

Kína – hasonlóan a világ többi űrkutató nagyhatalmához – katonai célú űreszközöket is kifejlesztett. 1975-től fotófelderítő visszatérő űreszközöket, 2000-től pedig katonai távközlési műholdcsaládot ismerhettünk meg.

A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.

Már beszámoltunk arról, hogy októberre várható az első kínai űrhajós történelmi útja. Történelmi, hisz Kína lesz a harmadik ország, mely önerőből juttat embert a világűrbe. Mostani cikkünkben egy sor újabb információt olvashatnak.

John F. Kennedy 1961. május 25-én kapott kongresszusi támogatást arra, hogy az USA embert küldjön a Holdra. 1968. október 11-én, - harmincöt éve – a holdraszálláshoz szükséges eszközrendszer első példánya emberrel a fedélzetén indult próbaútjára.

2003. október 16-án kerül megrendezésre az idei űrnap. Ezzel a rendezvénnyel kapcsolódik be hazánk az október első két hetében zajló rendezvénysorozatba szerte a világon, amelynek célja a Világűr és a társadalom kapcsolatának erősítése. A szervező MÜI és MANT minden érdeklődőt szerettel vár.

Szegő Károly neve ismerősen cseng a magyarországi űrtevékenységet figyelemmel kísérők számára. A közelmúltban a Rosetta űrszonda új programja és a készülő Venus Express okán készítettünk vele interjút.

A három program nagyon szorosan összefüggött egymással: az Ariane-5 hordozórakéta juttatta volna fel azt a Hermes űrrepülőgépet, ami a Columbus űrmodul kiszolgálására épült volna. Ekkorra már az űripari vállalatokkal is szerződéseket kötöttek, ezek felmondása önmagában is komoly veszteség...