1977. november 23-án indult a világűrbe az első Meteosat műhold, hogy azután ő és kései utódai immár 25 éve biztosítsák a folyamatos meteorológiai műholdképeket kontinensünkről.

Első alkalmommal sikerült egy rakétával eltalálni egy éppen emelkedésben lévő, azaz a világűr felé tartó másik rakétát november 22-én. Eközben hírek érkeztek arról is, hogy egyre több pénz áramlik az amerikai rakétavédelmi programba. (Képünket a vadász-rakéta készítette nem sokkal a célpont megsemmisítése előtt.)

A jövő év első hónapjában a Wirtanen-üstököshöz induló, és ott az égitest körüli pályára álló, illetve leszállóegységével landoló Rosetta űrszonda-együttes megvalósításában magyar szakemberek is részt vettek. Úgy gondoljuk, hogy ez a tény indokolja, hogy a Rosetta-val kapcsolatos híreket külön kezeljük. Mi is a Rosetta program?

Mint a híradásokból ismert a 26 éves Prestige tanker mintegy 100 km-re a spanyol partoktól kettétört, és az országot most történelmének legnagyobb környezeti katasztrófája fenyegeti. Az eseményeket folyamatosan nyomonköveti az ESA (Európai Űrügynökség) márciusban indított ENVISAT műholdjának egyik műszere.

A közelmúltban az 1 m-es felbontásra is képes IKONOS műholdat üzemeltető amerikai Space Imaging két bejelentést is tett.

Mint emlékezetes az amerikai Stardust (Csillagpor) űrszonda elhaladt az Annefrank nevű kisbolygó mellett. A küldetés technológiai érdekességét az az aerogél nevű anyag adja, melyet az üstökösből kirepülő parányi porszemcsék befogására fejlesztettek ki.

Az űrhajósoknak ennivalójukat a Földről kell magukkal vinniük, vagy onnan pótolniuk. Minél hosszabb egy küldetés, annál több tartalékra van szükség a "kamrában". A NASA kísérleti üvegházában azt vizsgálják, hogyan lehetne a táplálék egy részét a helyszínen előállítani. Az új módszerek a Földön is hasznosak lehetnek.

A hordozó Delta II rakéta sérülésével végződött az összeszerelés a cape canaverali űrközpontban, amikor a legújabb GPS Block IIR műholdat tartalmazó áraramvonalasító orrkúpot és az az alatt helyetfoglaló rakéta végfokozatot megpróbálták ráemelni a már összeszeszerelt és függőlegesbe állított rakétára.

Bill Nelson demokrata szenátor felszólította a NASA-t, hogy vessen véget a háromfős űrállomásról folytatott diskurzusnak és találja meg a módját az eredetileg tervezett hétfős ISS megvalósításának. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozta, hogy a leállított hétszemélyes amerikai-európai "űr-mentőcsónak" (CRV) építését is tovább kell folytatni.

Tegnap nagy jövés-menés volt a houstoni WSC-n (Worls Space Congress). A Világűrkongresszust meglátogatta a NASA igazgatója, Houston kormányzója, a Boeing igazgatója, John Young és W. Cronkite.

Számos űrkutatással foglalkozó szakember, valamint a téma iránt érdeklődők részvételével zajlott az idei űrnap, amelynek központi témája az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás volt.

A Space Imaging által szállított IKONOS műholdfelvételek döntő szerepet játszottak a tibeti Cangpo folyón végrehajtott, 87 fős kajak-expedíció tervezése során.

Úgy tűnik egyre több művész fedezi fel, hogy mi mindenre lehet űrfelvételeket használni...

1972. november 21-én, Budapesten tért örök nyugalomra a korszerű repülés egyik nagy alakja. A szuperszónikus repülésre vonatkozó szakirodalom egynémely munkájában a sugárhajtás feltalálójának egy Whitle nevű angol őrnagyot tüntetnek fel, aki kormányától százezer fontot kapott találmányáért. A dolog szépséghibája az, hogy Whitle szabadalmát csak Fonó után egy évvel adta be! Így a külföldi szakirodalom is ma már Fonót tekinti e forradalmian új műszaki találmány atyjának.

Mi a közös a vadászrepülőgépekben, az űreszközökben és a vízszerelési alkatrészekben? A megfejtés: mindegyik precíziós felületi megmunkálást és nyomásállóságot igényel. A NASA-nál folyó felületkezelési technológiafejlesztés eredményét különlegesen tartós és ellenálló felületű vízcsapok gyártásánál is hasznosítani lehet.

2002. november 2-án a Stardust (Csillagpor) nevű amerikai űrszonda elhaladt az Annefrank nevű kisbolygó mellett. Kisbolygó-randevú nem először fordult elő az űrkutatás történetében, ám a Stardust most először közelített meg eddig felderítetlen égitestet.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint a meghosszabbított ellenőrzési folyamatok két fontos mérföldkövét is sikerrel teljesítette a januárban üstököskutatásra induló Rosetta.

Október 27-én egy 45 méter magas, 250 tonna induló tömegű, CZ-4B (Hosszú Menetelés-4B) kínai rakéta sikeresen startolt az egyik kínai űrközpontból, fedélzetén a ZY-2B (Erőforrás-2B) jelű mesterséges holddal. Az egyik kínai hírügynökség jelentése szerint a műhold tizenkét perccel a rakéta indítása után sikeresen levált a hordozóeszközről.

Az ESA (Európai Űrügynökség) gőzerővel dolgozik a Mars Express nevű űrszondán, miközben a britek sajét maguk építik a szondához csatolt és a Vörös Bolygó felszínére leszálló Beagle-2 lander-t. A Mars Express májusi indítása már nincs messze, épp ezért az ESA szakemberei már ma foglalkoznak Európa hosszútávú Naprendszer-kutatási stratégiájával.

A Világűrkongresszuson elhangzott egyik előadásban egy olyan tervet ismertettek, mely szerint egy nagymagasságban repülő robot-repülőgéppel lehet kutatni a Vénusz titkait.