A Nemzetközi Űrállomás nagyjából másfél óránként kerüli meg a Földet. Egy-egy felszíni pont felett gyorsan, néhány perc leforgása alatt átvonul, amint egy látványos felvételsorozat is mutatja.
A feltöltött állapotban 19,4 tonnás űreszköz persze nem veszett el, csak rákerült a rakéta orrkúpja. Legközelebb akkor láthatjuk a Jules Verne teherűrhajót, ha már közeledik az űrállomáshoz!
Chris McCay amerikai bolygókutató (NASA) szerint érdemes lenne dinoszaurusz-maradványok után kutatni a Holdon. Ami lehet, hogy elsőre több mint meglepően hangzik, de valójában lenne értelme a dolognak.
Ezt is megértük: a történelmi görög tájakat hó fedte az elmúlt hét elején. Athénban közlekedési káoszt okozott az egészen rendkívüli, Krétát is elérő havazás.
Tovább válogatunk az AKARI (ASTRO-F) eredményeiből. A csillagfejlődés, és így a csillagok keletkezésének kutatása szintén jelentős szerepet kap a kijelölt tudományos területek között.
Az első LAGEOS műhold, amelyen a távoli jövőben élő embereknek szóló üzenetet tartalmazó táblákat elhelyezték, 1976. május 4-én állt pályára. De ki nyerte a megfejtésért a jutalomkönyvet?
Egy „komoly” amerikai kísérlettel szinte egyidőben magyar középiskolások a Balatonon próbáltak ki egy olyan szerkezetet, amelyhez hasonlóval valamikor talán a Jupiter jéggel borírott felszínű Europa holdját is kutathatják.
Seth Shotsak a SETI Institute-tól egy előadáson arról beszélt, hogy a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően amennyiben léteznek idegen civilizációk, úgy hamarosan észlelni fogjuk az általuk kisugárzott rádiójeleket. Az előadásra a 11. Darwin Nap alkalmából került sor.