A holdraszállás 50. évfordulója alkalmából a Sky and Telescope szerkesztői információs ábrán foglalták össze a holdkutatás jelenét és várható jövőjét. Bár nem 50, csak öt évet.
A Galileo műholdas navigációs rendszer földi infrastruktúrájában lévő berendezés meghibásodásából adódóan a szolgáltatásokban jelentős kiesés történt 2019. július 11–18. között.
2017. március 31-én a Jupiter Europa nevű holdja elhaladt egy háttércsillag előtt. Ez a jelenség nagyon ritka, ráadásul először fordult elő, hogy földi teleszkópokkal is sikerült nyomon követni.
Magyar idő szerint augusztus 7-én hajnalban egy Falcon-9 rakéta egy izraeli holddal, majd 8-án déltájban egy Atlas-5 (a szomszédos indítóállásról) az Amerikai Légierő legújabb távközlési műholdjával és egy CubeSattal startolt.
Egy független tanulmány megállapítása szerint a NASA-nak esélye sincs arra, hogy 2033-ban embereket indítson a Mars felé. Legjobb esetben a 30-as évek végén.
Jóllehet a fő cél az űrverseny megnyerése volt, a NASA igyekezett az Apollo-küldetésekből és az azt követő űrszondák adataiból a lehető legtöbb tudományos eredményt kipréselni.
A jelképes gesztussal azt ismerték el, milyen jelentős a műholdas megfigyelések szerepe az éghajlatváltozás, azon belül a jégtakaró változásainak követésében.
Az európai–orosz ExoMars küldetés következő felvonása csak jövőre indul, az ESA azonban már tervezi a Mars kutatásának következő lépését: talajminta Földre hozását.