A Magyar Asztronautikai Társaság idei diákpályázatára február 25-ig várják a pályamunkákat.

Január 30-án, magyar idő szerint 8:00-kor a Koreai Köztársaság területéről sikerült Föld körüli pályára állítani a hazai készítésű STSAT-2C műholdat.

A 2013-as 6,5%-os növekedés Olaszország és Nagy-Britannia plusz hozzájárulásának, valamint a két új tagország, Románia és Lengyelország befizetéseinek is köszönhető.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkópjával és többek közt az új LOFAR rádióantenna-rendszerrel egy olyan pulzárt vizsgáltak, amely előtt egyelőre értetlenül állnak az elméleti szakemberek.

A kazah fél a kért 17 helyett legfeljebb csak 12 Proton-M indítást engedélyezett 2013-ra. Vajon mi lehet az űrrepülőtér sorsa a közeljövőben?

Az éjszakai fények sokat elárulnak a népsűrűségről egy adott területen. A Nemzetközi Űrállomásról készült fotó a Perzsa- (Arab-) öböl félszigetállamát mutatja.

2018-ban startolhat három új kanadai radaros távérzékelő műhold, a sikeres Radarsat sorozat folytatásaként.

A NASA Hold körül keringő Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondájára lézeres kommunikációs kísérlet keretében elküldték Leonardo híres festményének digitalizált változatát.

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) a napokban nyilvánosságra hozta a 2030-ig szóló űrterveit nagy vonalakban összegző új dokumentumot.

A Rokot hordozórakéta pleszecki startja volt 2013-ban az első űrindítás.

Egy Atlas-5 rakétával pályára állt a NASA új generációs távközlési műholdja. A TDRS rendszer egyik elemeként a földi irányítók és az alacsony pályákon keringő űreszközök közötti folyamatos kapcsolatot segít majd biztosítani.

Hétfőn egy kis főemlős járta meg a 120 km-es magasságot, egy szuborbitális repülés során.

Az egyik radaros, a másik optikai, de mindkettőt végső soron Észak-Korea tevékenysége motiválta.

Tegnap múlt 9 éve, hogy az elnyűhetetlen amerikai marsjáró landolt a vörös bolygón.

Egyelőre persze csak a sajtótájékoztatókon... Alig egy éven belül újabb amerikai vállalkozás alakulását jelentették be, akik kisbolygók anyagát szeretnék majd hasznosítani.

Hivatalos formába öntötték az ESA és a NASA megállapodását, amelynek értelmében az európaiak szállítják az épülő amerikai Orion űrhajó egyik példányának kiszolgálóegységét.

Na jó, nem egészen mindenkinek... Az eddig főleg csak kutatók számára fenntartott francia Airbus A300-ason egy jegy ára közel 6000 euró.

Amikor majd egyszer emberek indulnak a Marsra, az út hosszú és viszontagságos lesz. Bizonyos tapasztalatokat már a Földön is lehet, sőt kell is szerezni. Erre szolgált a 2010-2011-ben végzett izolációs kísérlet.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső részén most zajlik az a kísérlet, amivel a jövőben a műholdak üzemanyag-utántöltését lehetővé tevő technológiát tesztelik.

A KOSZPASZ-SARSAT nemzetközi műholdas rendszer 1982 szeptemberében mentett először életeket.