Nem engedünk a kísértésnek, hogy megnevezzük a 2021-es év szerintünk legfontosabb 5, 10 vagy 20 űreseményét. De az év utolsó cikkében azért illik valahogy megemlékezni arról, ami történt.
Az Űrvilág 2021-ben volt 19 éves. Erőnkhöz mérten idén is igyekeztünk beszámolni a világ és Magyarország legfontosabb űreseményeiről, műhold-, űrszonda- és űrhajóindításairól. Mindezeken túl, reményeink szerint 2021-ben is elég sokszor sikerült olyan témákkal is foglalkoznunk, amilyenekkel máshol – a napi sajtóban vagy az örvendetesen szaporodó űrtémájú internetes hírforrásokban – nem mindig találkozhattak olvasóink. Hírportálunk indulása óta vállalt küldetésünk egyrészt az űrtevékenység sokszínű, a hétköznapi életünkben is jelen levő alkalmazásainak felvillantása, másrészt a hazai vonatkozású űreseményekről való tudósítás – alkalomadtán első kézből, azoknak a szakembereknek a tollából, akik részt vesznek a munkában.
2021-ben is minden nap jelentkeztünk legalább egy új írással. Január 1-jén elsőként a néhány nappal korábban kipattant horvátországi földrengés okozta elmozdulások első gyors térképét mutattuk be Sentinel-1 radarműholdas adatok alapján. A második cikkünk még aznap az előző havi (decemberi) ázsiai esemény-összefoglaló volt – holnap, egy év elteltével ugyancsak ilyennel indítjuk majd a 2022-es évet is. Az idei második cikkünk első képén stílszerűen arcmaszkot viselő emberek láthatók, s valóban, a koronavírus-járvány rányomta a bélyegét még erre az esztendőre is – nem csak a hétköznapokban, de az űrtevékenységben is.
A mostanival együtt összesen 570 cikkünk jelent meg 2021-ben, ami kicsit több a szokásos évi 500 körüli számnál. A portál 2002-es indulása óta már 9700 fölött jár a cikkszámláló, így az előttünk álló esztendőben bizonyosan elérünk 10 ezerig! Ha a 2021-es látogatottsági számokat nézzük, a legtöbben meglepő (?) módon egy olyan cikket nyitottak meg, amelyben szokatlan látványt nyújtva, a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) halszemoptikával fotózva „megelevenedik” a térkép: együtt látható a Sínai-félszigeten és a Földközi-tenger délkeleti partvidékén keresztül a Közel-Kelet délnyugati részéig egy igen kiterjedt terület, benne a Nílus deltája és a Vörös-tenger északi része.
Az ISS060-E-37265 számú felvételt 2019. augusztus 18-án készítette az ISS 60. személyzetének űrhajósa, Andrew Morgan Nikon D5 digitális fényképezőgéppel, 16 mm-es fókuszú halszemoptikával. (Kép: NASA Earth Observatory, NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth)
A magyar vonatkozású írásaink közül mi más lehetett volna népszerűbb, mint az, amelyben összefoglaltuk, ki jelentkezhet magyar űrhajósnak. A második magyar kutató űrhajós kiválasztását célzó HUNOR programba még most sem késő jelentkezni, hiszen a végső határidő 2022. január 31. Így aki netán most értesül először erről a különleges lehetőségről, az mindenekelőtt olvassa el októberi cikkünket, és utána igyekezzen gyorsan összegyűjteni a pályázathoz szükséges dokumentációt.
(Forrás: HUNOR jelentkezési kézikönyv)
Ezt az alkalmat szeretném megragadni, hogy köszönetet mondjak virtuális szerkesztőségünk tagjainak a lelkes és önzetlen munkájukért, valamint az űrkutatással és űrtevékenységgel foglalkozó kollégáinknak, akik megtiszteltek bennünket írásaikkal, beszámolóikkal. Természetesen köszönet jár visszatérő vagy alkalmi olvasóinknak az érdeklődésükért, esetenként a támogató vagy jobbító szándékú megjegyzéseikért. Remélem, hogy az előttünk álló új évben is sok űrvonatkozású érdekességgel szolgálhatunk. Ehhez (is) kívánok boldog, sikeres új esztendőt!
Az európai nehézrakéta két geostacionárius távközlési műholdat (SES-17 és Syracuse-4A) indított Francia Guyanából.
