Egy belga kutatóhajóval vizsgálják a GPS műholdas navigációs rendszer európai kiegészítőjének működését, és kísérletképpen már az új Galileo műholdak jeleit is veszik.
A mérésekhez a Belgica nevű hajó biztosít helyszínt, amely az Északi-tenger vizein teljesít szolgálatot, nagyjából az év 200 napján. Elsődleges feladata belga egyetemek és kutatóintézetek megbízásából a környezet vizsgálata, a tengerfenék felmérése, egyéb kutatási programok végrehajtása. Most ezek mellé felkerült a fedélzetre egy kísérleti műholdas navigációs vevőberendezés is.
A Belgica az Északi-tengeren. A kutatóhajót a belga királyi haditengerészet üzemelteti.
Az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay System) feladata az amerikai GPS navigációs műholdrendszer jeleinek pontosítása, valamint a helymeghatározás megbízhatóságának növelése. Ezt úgy éri el, hogy egy földi követőállomás-hálózat mérései alapján számított korrekciós jeleit folyamatosan sugározza a felhasználók vevőberendezései felé, méghozzá három, geostcionárius pályán keringő távközlési műhold közvetítésével. Az EGNOS-t elsősorban a polgári repülés számára „találták ki”, hogy elősegítse Európában és környékén a műholdas helymeghatározás biztonságos alkalmazását, nem csak a repülés ideje alatt, de a repülőterek megközelítése és a leszállás közben is.
EGNOS vevőberendezések a kutatóhajó fedélzetén. (Képek: RV Belgica)
Az EGNOS-t természetesen nem csak a repülésben lehet hasznosítani, de bármilyen más navigációs alkalmazásokhoz is, ahol szükség van a GPS által eredetileg nyújtott pontosság javítására, valamint a rendszer megbízhatóságának figyelésére. Az egyik ilyen terület a tengeri (és a folymai) hajózás. A kutatóhajóval most szisztematikusan, hosszú időn át (a tervek szerint legalább egy évig) meg szeretnék vizsgálni, hogyan teljesít az EGNOS a tengeri környezetben. Ezért egy három vevőből álló műszeregyüttest helyeztek el a Belgica fedélzetén. Segítségükkel már nem csak a GPS és az azt kiegészítő EGNOS követésére, de az épülő saját európai navigációs műholdrendszer, a Galileo első műholdjai rádiójeleinek vételére is lehetőség nyílik. A vevők lényegében automatikusan működnek, a hajó személyzetétől nem sok odafigyelést igényelnek. A vizsgálatok célja, hogy a Belgica útvonalán különféle környezetekben – például nyílt tengeren, mozgás közben vagy álló helyzetben, kikötők vagy part menti szélerőműtelepek közelében – ellenőrizzék a műholdas navigáció pontosságát, megbízhatóságát. A gyakorlatban gondot okozhatnak például a kikötöi épületekről vagy a szélkerekekről visszavert rádiójelek (többutas jelterjedés), vagy a hajókövető radarok zavaró interferenciája.
Az EGNOS alkalmazásait felügyelő Európai Bizottság lehetőséget lát a rendeszer szélesebb körű hajózási alkalmazásaiban. Ez is hozzájárulhat ennek a szállítási módnak a további elterjesztésében. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a vízi szállítás a leginkább energiakímélő módszer: egységnyi tömegű rakomány fuvarozása vasúton 8-szor, közúton 26-szor többe kerül. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az ipar képviselői átadták az EGNOS-t az Európai Űrügynökségnek
Hivatalosan is elérhető az EGNOS
Az EGNOS az európai repülés szolgálatában
Újabb két Galileo IOV hold indult
EGNOS navigáció tesztelése egy belga kutatóhajón (ESA)
Március elejétől a GPS műholdas navigációs rendszert kiegészítő európai szolgáltatás hivatalosan is használható a repülőgépek leszállításához.
