A starttal négyre emelkedik az európai navigációs rendszer műholdjainak száma. A mostani tesztfázis sikere után a többi új űreszköz sorozatban kerül majd pályára, már jövő tavasztól kezdve.
A kettős indítás a francia guyanai Kourou űrközpontból, Szojuz hordozórakétával történt. Az időpont október 12., magyar idő szerint 20:15 volt. A műholdak közel négy órával később önállósultak.
A két Galileo műhold a Szojuz-2-1b hordozórakéta 4,1 m-es átmérőjű orrkúpjának védelmében szelte át a légkört. Az orrkúp a Fregat-MT rakéta-végfokozat tetején a startot követő 3,5 perccel vált le. (Fantáziakép: ESA / P. Carril)
A mostani volt a Szojuz rakétatípus harmadik, VS03 jelzésű startja a dél-amerikai indítóhelyről, ahová 8-án szállították ki vízszintes helyzetben, majd függőleges pozícióba állították. Itt került rá a Fregat végfokozat és az orrkúp alatt a két új navigációs űreszköz. Tavaly október 21-én, majdnem pontosan egy ével ezelőtt, a Szojuz kouroui bemutatkozása alkalmával is két Galileo műhold állt pályára. Az akkori és a mostani műholdpár együtt alkotja a Galileo rendszer próbafázisát (In-Orbit Validation, IOV). Bár a fázis célja egyelőre a rendszer működésének – a fedélzeti berendezéseknek, a jelsugárzásnak, a földi követésnek és irányításnak – a kipróbálása „élesben”, a most pályára állított űreszközök már részei lesznek a hamarosan kiépítendő teljes, 30 tagú Galileo műholdrendszernek is. Négy az a minimális műholdszám, amivel helymeghatározást lehet végezni. Így a két új műhold bekapcsolása után már ilyen mérések is lehetővé válnak. A kb. 23 ezer km magasan, a Föld körül egyenletes térbeli eloszlásban keringő műholdak 30-as konstellációjára azért lesz szükség, hogy bármilyen időpontban és lényegében bárhonnan nézve mindig rendelkezésre álljon egyszerre legalább négy műhold a horizont fölött.
A Galileo hasonló elven, kódolt rádiójeleknek a földi vevőberendezések felé történő kisugárzásával működik majd, mint a legismertebb amerikai GPS, valamint az orosz GLONASSZ és a kínai Compass rendszer. Míg azonban azok katonai fennhatóság alatt üzemelnek, a Galileo irányítása civil kézben marad. A Galileo régóta húzódó kiépítésétől az európai ipari, közlekedési és szolgáltatási szektor fejlődését, a műholdas helymeghatározáson és időszinkronizáción alapuló alkalmazások még jobb elterjedését várják. Így térülhet meg az a befektetés, amit az Európai Unió a műholdrendszer létrehozására költött. A következő 22, immár a teljes kiépítés kezdetét jelentő műhold közül az első pár 2013 elején állhat pályára, ugyancsak Szojuz rakétával. A tervek szerint az első 18 űreszköznek 2014 végéig repülnie kell, amivel már beindítható egy kezdeti szolgáltatás.
A mostani két Galileo IOV műhold újdonsága, hogy már olyan berendezést is magukkal visznek, amivel a nemzetközi KOSZPASZ-SARSAT műholdas keresési és mentési rendszer munkájában is részt tudnak venni.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Pályán az első két Galileo műhold
Galileo műholdak: indul az üzem
Megrendelés nyolc új Galileo műholdra
Galileo IOV honlap (ESA)
Röviddel az első Galileo tesztműhold, a GIOVE-A után most a B jelűt is kivonják a szolgálatból, miután teljesítette a feladatát.
