Röviddel az első Galileo tesztműhold, a GIOVE-A után most a B jelűt is kivonják a szolgálatból, miután teljesítette a feladatát.
A két űreszköz, amelyeket azért állítottak pályára, hogy előkészítsék velük az európai navigációs műholdrendszer, a Galileo kiépítését, bőven túlélte az eredetileg tervezett 27 hónapos élettartamot. Mint nemrég beszámoltunk róla, a 2005 legvégén indított, elsősorban a Galileo számára megítélt rádiófrekvenciák „lefoglalására” készült GIOVE-A-ra az Európai Űrügynökség (ESA) már nem tart igényt. Pályamagasságát még 2009-ben megemelték, hogy ne legyen útban a hamarosan felbocsátandó igazi Galileo-műholdaknak. (A GIOVE-A-t még most sem kapcsolták teljesen ki, mivel gyártója, a brit a Surrey Satellite Technology cég egy ideig további méréseket végez vele.)
A GIOVE-B a Föld körül. (Fantáziakép: ESA)
Most a 2008 áprilisában indított GIOVE-B-re kerül sor. A nyár elején a már tavaly óta fent levő, később a végleges konstellációban is helyet kapó két Galileo IOV (In-orbit Validation) holddal együtt navigációs tesztekre használták. Július 24-én azonban megkezdték a pálya megemelését, az első lépésben 30 km-rel. A tervek szerint további manőverek után augusztus közepére már ún. „temetői” pályán lesz, az eredeti 23 222 km-es magassághoz képest mintegy 600 km-rel feljebb. Az első pályaemelés előtt egy nappal kikapcsolták a fedélzeti jeladót.
A GIOVE-B elsődleges feladata a majdani igazi Galileo-holdakra szánt frekvenciaetalonok (atomórák) kipróbálása volt űrbeli körülmények között. A navigációs műholdak által kisugárzott rádiójelek vételén alapuló földi helymeghatározás egyik kulcsa a pontos időmérés. A hagyományosnak számító rubídium atomóra mellett a GIOVE-B-n repült először az a típusú hidrogén mézer atomóra, amely olyan pontos, hogy hárommillió év alatt késne vagy sietne egyetlen másodpercet. A GIOVE-B ugyancsak végzett jelsugárzást is, amivel a Galileo és a jól ismert amerikai GPS jeleinek együttes vételét és feldolgozását lehetett tesztelni.
Az ESA illetékesei mind a GIOVE-A, mind a GIOVE-B teljesítményével meg vannak elégedve. A velük szerzett tapasztalatok megalapozzák a Galileo tervszerű működését. Érdemes megjegyezni, hogy korábban egyetlen ESA-műhold sem működött közepes (20 ezer km körüli magasságú) Föld körüli pályán, csak alacsony (legfeljebb kb. 1000 km-es), illetve geoszinkron (36 ezer km magas) pályákon.
A korábbi tervekhez képest igen nagy késéssel, de tavaly októberben végre startolt az első két „igazi” Galileo IOV hold. A következő kettő idén ősszel indulhat egy Szojuz rakétával, a francia guyanai Kourouból. A rendszer 2014 végére már 18, 2019-re a 30 egyszerre elérhető műholddal működhet. Rádiójeleit pontos hely- és időmeghatározásra lehet majd használni, ahogyan az amerikai GPS, az orosz GLONASSZ és a kínai Compass navigációs műholdrendszeréit. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GIOVE-A: küldetés teljesítve
Ismét késik a GIOVE-B
A rendszer lelke: hiperpontos órák
Újabb nagy lépés a Galileo megvalósulása felé
Megkezdte a jelsugárzást a GIOVE-B
Lekapcsolták a GIOVE-B-t (ESA)
Az európai Galieo műholdas navigációs rendszer legelső „előfutára”, a 2005 végén indított GIOVE-A hivatalosan befejezte működését.
