Az eredetileg űrszondák fedélzeti kamerái számára kifejlesztett, fényszóródásmentes borítást orvosi műszerekben is sikerrel alkalmazzák. Az így gyártott endoszkópok segítségével az emberi test belsejéből “közvetített” képek minősége lényegesen javítható.
(ESA BR-152, 1999 és ESA BR-175, 2001)
Több európai (ESA) és orosz mesterséges holdon is alkalmazták már azt az oxidkerámia borítást, amely a kamerák belsejében gyakorlatilag kiküszöböli a fény szóródását. A német cégek kutatói által kifejlesztett anyag előnyei közé tartozik, hogy optikailag tökéletesen fekete, és tartósan megőrzi egyenletes, fényszóródásmentes tulajdonságát. A 90-es évek közepétől a borítást orvosi és ipari endoszkópok gyártásánál is kipróbálták. Az endoszkópok vékony, hajlékony csövek, egyik végükön egy kamerával és egy fényforrással. A képeket optikai szálak közvetítik a cső másik, külső végére. Így zárt térbe, például az emberi test belsejébe is “beláthatunk” velük. A módszert széles körben alkalmazzák az orvosi diagnosztikában. Kisebb beavatkozások elvégzésére is módot ad, külső seb vágása nélkül. Ilyenkor természetesen nagyon fontos az éles, torzítatlan képalkotás. A világűrben vizsgázott borítás az endoszkópok esetében ötödével csökkentette a fény szóródását.
