Bár az eredetileg tervezetthez képest néhány órával később, de sikeresen a világűrbe juttatta rakományát az amerikai Atlas-5 rakéta.

Egy forradalmi felfedezés következtében még gyorsabbá tehetők az optikai kommunikációs hálózatok.

Sorozatunk befejező részében az ESA sokcélú távközlési mesterséges holdjának, a 2001 júliusában indult Artemisnek a kalandos sorsát mutatjuk be.

Július 17-én egy Ariane 5G rakétával sikeresen Föld körüli pályára állították az eddig épített legnehezebb távközlési műholdat.

Közép-európai idő szerint kedden 0:06-kor indult Bajkonurból a Porton hordozórakéta legutóbbi, ezúttal Breeze-M végfokozattal szerelt példánya. A hordozórakéta az Eutelsat távközlési szolgáltató W3A jelű műholdját állította pályára.

Néhány órával ezelőtt a Sea Launch szervezet Zenyit rakétája a Csendes-óceán vizéről sikeresen állította pályára a Telstar-14/Estrela do Sul-1 távközlési műholdat. A műhold elsősorban Brazília lakosságát fogja szolgálni.

Közép-európai idő szerint ma este 22:30-kor az 1684. Szojuz hordozórakéta sikeresen pályára állította a Fregat végfokozatot és a rá erősített AMOS-2 távközlési műholdat.

Bár a napfolt-tevékenység maximumán már rég túl vagyunk, Napunk mégis úgy forrong, mintha elfelejtette volna az emberek által megfigyelt tudományos tényeket. Mostani aktivitása akár a távközlési hálózatok és rádiónavigációs rendszerek működésére is hatással lehet.

India a következő évben három mesterséges hold indítását tervezi. A jelenlegi tervek szerint egy-egy távközlési, távérzékelő és távoktatási űreszköz kerül pályára.

2003 januárjában magyar kutató és filmes expedíció érkezett a Nyugat-antarktiszi King George-szigetre. Munkájuk során rendszeresen alkalmazták a mobil műholdas kommunikációt és a GPS műholdas helymeghatározást.

Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország 2005-től tizenöt évig biztosít URH és mikrohullámú műholdas távközlési kapacitást a NATO számára saját kommunikációs műholdjain.

Intelsat műholdakon keresztül továbbítják az Olimpia eseményeit a távoli kontinensekre.

Talán az egyik legbonyolultabb mentőakció volt az, amelynek során az ESOC mérnökei az Olympus távközlési mesterséges holdat keltették újra életre 1991-ben.

Egy magányos francia felfedező közel négy éve tartó utazása az északi sarkvidéken lassan a végéhez közeledik.

Egy, az űrkutatás eredményeinek elterjesztésével foglalkozó amerikai alapítvány idén újabb négy űrtechnológiai alkalmazást választott be a legjobbak közé.

December 28-án (vasárnap), közép-európai idő szerint 24:00-kor indult Bajkonurból az az orosz Proton rakéta, melyet néhány másodperccel a start után már el is nyelt az alacsony felhőzet. A start szerencsére rendben zajlott, és így nem sokkal később pályára került az új generációs Express AM távközlési műholdak első tagja.

Kína sikeresen pályára állított szombaton egy távközlési műholdat, és ennek apropóján egy illetékes bejelentette, hogy Peking 2005-ben tervezi a következő űrhajós utazását.

A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.

A ma hajnalban indított európai Ariane 5 rakéta az első európai holdszondán (SMART-1) kívül pályára állította az európai e-Bird, és az indiai INSAT-3E távközlési műholdat is.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.