Közép-európai idő szerint ma este 22:30-kor az 1684. Szojuz hordozórakéta sikeresen pályára állította a Fregat végfokozatot és a rá erősített AMOS-2 távközlési műholdat.
Az izraeli készítésű és tulajdonú AMOS-2 egy viszonylag kisméretű (hozzávetőleg 1,5 tonnás) fejlett kommunikációs műhold. Társa, a Magyarországot is ellátó AMOS-1 "mellé", a 4 fok nyugati geostacionárius pozícióba kerül, ahonnan a Közel-Keletet, Közép-Európát és az Egyesült Államok keleti partvidéki területeit fogja szolgálni. Az AMOS-1 műholdat 1996-ban indították Ariane 4 rakétával. Nem sokkal felbocsátása után rajta indult el az első magyar digitális televízióműsor sugárzása. Jelenleg is több magyar digitális televízió sugároz erről a műholdról. Ez nem véletlen, hiszen Közép-Európai nyalábja kifejezetten hazánkat célozza meg (s nem lesz ez másképp most felbocsátott testvérével sem). Társának erdedetileg az első magyar távközlési műholdat, a Ceres-t szánták volna, ám költségvetési problémák miatt ez nem készült el. Ezért készítette el végül Izrael az AMOS-2-t. Az új műholdat (képünkön) eredetileg Ariane 5 rakétával tervezték indítani. Az Arianespace azonban megegyezett a műhold tulajdonosával, hogy az AMOS-2-t inkább a Starsem által kínált Szojuz-Fregat rendszerrel indítják. Ezzel az Ariane 5 zsúfolt programja egy kicsit fellazulhat (a sors iróniája, hogy a december közepére tervezett Ariane indítást - a mexikói SatMex 6 műholddal - jövő év közepére kellett halasztani, a műhold tulajdonosának átmeneti fizetésképtelensége miatt), és az Arianespace-Starsem szerződés működőképességét is sikerül demonstrálni. Így került tehát sor ma este 22:30-kor az 1684. Szojuz rakéta indítására Bajkonurból. A hordozórakéta három fokozata 9 perccel start után rendben befejezte működését, majd levált róla a Fregat negyedik fokozat. A Fregat hajtóművét összesen háromszor kapcsolják be. Először 11 percre, amikor is 285 km magasságú körpályává alakítják a Fregat-AMOS-2 rendszer pályáját. Másodszor 26 percre, kb. 1 órával start után, amikor kialakítják az első átmeneti pályát, végül 2 percre, 7 órával start után, amikor kialakul a GTO (geostacionárius átmeneti) pálya. A viszonylag bonyolult manőversorozatra azért van szükség, mert Bajkonur geostacionárius pályára történő indításokhoz lényegesen kedvezőtlenebb helyen van, mint Kourou. Így a geostacionárius pálya kialakításához nem csak a megfelelő magasságot kell elérni, hanem a pálya hajlásszögét is jelentősen meg kell változtatni. A ma esti indítás volt az első kereskedelmi Szojuz-start GTO pályára. Fotó: Arianespace
Bár a napfolt-tevékenység maximumán már rég túl vagyunk, Napunk mégis úgy forrong, mintha elfelejtette volna az emberek által megfigyelt tudományos tényeket. Mostani aktivitása akár a távközlési hálózatok és rádiónavigációs rendszerek működésére is hatással lehet.
