Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A kvantumtechnológia nem csak a biztonságos kulcscsere révén forradalmasíthatja napjaink biztonsági megoldásait, hanem az általa kínált véletlenszámok segítségével is.
Az Arianespace Vega rakétája sikeresen pályára állította az európai Airbus cég Pléiades-Neo-4 távérzékelő holdját, meg még négy kisebb űreszközt – köztük egy újabb magyar építésű műholdat!
Amint az várható volt, a küldetések növekvő száma miatt egyre nagyobb teher nehezedik a NASA mélyűri kommunikációs hálózatára, a DSN-re (Deep Space Network).
Újabb műholdat indított Kína a geostacionárius adatátjátszó rendszerébe, amellyel az alacsony pályás űreszközök – például az emberes űrhajók és az űrállomás – folyamatos kommunikációját biztosítják a Földdel.
Most, hogy a műholdsereg majdnem fele pályára állt már, a szélessávú internetszolgáltatásra készülő cég bemutatta az OW1 jelű felhasználói terminálját.
2016 nyarán Kína Föld körüli pályára állította a világ első kvantumkommunikációs műholdját. Az azóta eltelt öt évben mozgalmas előrelépések történtek a területen.