Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A kvantumtechnológia nem csak a biztonságos kulcscsere révén forradalmasíthatja napjaink biztonsági megoldásait, hanem az általa kínált véletlenszámok segítségével is.
Az Arianespace Vega rakétája sikeresen pályára állította az európai Airbus cég Pléiades-Neo-4 távérzékelő holdját, meg még négy kisebb űreszközt – köztük egy újabb magyar építésű műholdat!
Európa legerősebb rakétája egy-egy európai és brazil távközlési műholdat indított a geostacionárius pálya felé.
Amint az várható volt, a küldetések növekvő száma miatt egyre nagyobb teher nehezedik a NASA mélyűri kommunikációs hálózatára, a DSN-re (Deep Space Network).
Újabb műholdat indított Kína a geostacionárius adatátjátszó rendszerébe, amellyel az alacsony pályás űreszközök – például az emberes űrhajók és az űrállomás – folyamatos kommunikációját biztosítják a Földdel.
Az AMOS műholdakat tulajdonló Space-Communication Ltd.-ben szerezhet többségi tulajdont a cégcsoport.
Havi sorozatunk előző részében európai űrszállítóeszközökkel foglalkoztunk. Most a Földtől indulva a Holdhoz és a Jupiterhez teszünk képzeletbeli utazást.
A SpaceX újabb adag műholdat bocsátott fel Floridából egy Falcon-9 rakétával.
A mai Starlink indításhoz egy olyan első rakétafokozat használtak, amely tizedszerre repült.
Kínában augusztus 24-én öt órán belül két űrindítást is végeztek.
Ezúttal az orosz üzemeltetésű kazahsztáni indtóhelyről bocsátották fel egy Szojuz rakétával a műholdas internetszolgáltató rendszer újabb 34 tagját.
Nincs megállás: Kínából most egy feltehetően katonai célú távközlési műholdat bocsátottak fel, már a geostacionárius pálya felé tart.
2016 nyarán Kína Föld körüli pályára állította a világ első kvantumkommunikációs műholdját. Az azóta eltelt öt évben mozgalmas előrelépések történtek a területen.
2019 novembere után most újabb adag Ninghszia (Ningxia) állt pályára.
Vosztocsnijból ismét 36 űreszköz került alacsony pályára a londoni székhelyű cég internetszolgáltató műholdserege kiépítésének folytatásaképp.
Tavaly december után megint a SiriusXM egyik új rádiós műsorszóró műholdját indított a SpaceX Falcon-9 rakétája.
Egy Szojuz-2.1b rakéta és egy Fregat végfokozat helyezte pályára az internetszolgáltató műholdsereg újabb csapategységét.
A változatosság kedvéért a SpaceX most nem 60 Starlink műholdat indított, a Falcon-9 rakéta két „idegen utastársat” is magával vitt.
A járvány miatt visszaesett India űrtevékenysége (is), azonban a munka folyik, és az eredmények sem maradtak el.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu