Amint arról korábban beszámoltunk, a júliusi hőhullám idején erdő- és bozóttüzek szempontjából kritikus helyzet alakult ki a Balkánon. Azóta itt többször is kiadós esők áztatták a tájat, a vidék kissé vissza is nyerte zöldes színét, de a tüzek egy része még mindig égett.
Július 16-án erős földrengés rázta meg Japánt, Tokiótól 250 kilométerre északnyugatra. A földfelszín függőleges irányú elmozdulását napokon belül pontosan kimutatták a Daichi műhold radarképei alapján.
Sokéves építés után, mintegy hat évvel az eredetileg tervezett indulása után, kissé megváltozott formában, de elindult a Phoenix űrszonda, hogy a Marsot arról faggassa: alkalmas-e az élet hordozására.
Elindult a Nemzetközi Űrállomásra a Konsztantyin Ciolkovszkij teherűrhajó. A különös névadással az űrkutatás és rakétatechnika 150 éve, 1857. szeptember 5-én (gregorián naptár szerint 17-én) született atyjának állítanak emléket.
Csütörtökön sajnálatos baleset történt a Scaled Compositesnél. Három ember halt meg egy robbanásban, amely a SpaceShipTwo hajtóművének tesztjekor történt.
Megérkezett a Progressz M-61 teherűrhajó (vagy másképp: a Ciolkovszkij) a Nemzetközi Űrállomásra. A szokásos ellátmány mellett tartalék számítógépeket is szállított.
Vége az űrversenynek. Erre kitűnő példa a kínai űrkutatás. A valóban néha túl óvatosnak tűnő fejlődés azonban mégiscsak fejlődés, mely rövidesen megkerülhetetlenné teszi Kínát az űrkutatásban. Hamarosan indul az első kínai Mars-szonda is.
A Nemzetközi Űrállomást (ISS) kiszolgáló huszonhatodik orosz teherűrhajó ma indul Bajkonurból. Közben készül a startra az Endeavour amerikai űrrepülőgép is.
Egyezségre jutottak az amerikai és európai műholdas navigációs rendszerek üzemeltetői. A polgári felhasználók számára a GPS és a Galileo jelei közös kódolással érkeznek majd.
Július közepének példátlan hőhulláma a Balkánra még a nálunk tapasztaltnál is melegebb időt hozott. A forróság erős széllel párosult, minden feltétel megvolt tehát a komoly erdő- és bozóttüzek kialakulásához, és ezek be is következtek.