Kínában az elmúlt években több mint 100 űripari magáncég jött létre. Az első magánfejlesztésű rakéta startja csak félsiker volt, mégis bíznak abban, hogy a teljes sikerek sem váratnak sokáig magukra.
A Szojuz MSZ-10 októberi indítási kudarcát feledtetve, a legújabb orosz űrhajóval egy orosz, egy amerikai és egy kanadai űrhajós tart a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé.
Az európai SMOS műhold eredetileg tudományos céllal készült, de mikrohullámú érzékelőjével mért adatait a trópusi viharok útvonalának előrejelzésére is tudják használni.
A NASA műholdjának felvételén úgy látszott, mintha forró folt lenne a nyílt tengeren, távol a partoktól. A valóság azonban az, hogy egy természeti jelenség tévesztette meg a detektorokat.
A Csang'e-4 (Chang'e-4) a második leszálló űreszköz Kínából a Holdhoz, az égitest tőlünk sosem látható oldalára szeretnék juttatni – az űrkutatás történetében először.
Az Europa Clipper megvalósulhat, de a csökkenő politikai támogatás és a szakmai kételyek egyaránt az Europára leszálló szonda bizonytalan időre történő halasztása mellett szólnak.
Egy seregnyi, a Rubik-kockától a hűtőszekrényig terjedő méterű kisebb műholdat állítottak pályára Falcon-9 rakétával, köztük a többszörös magyar vonatkozású európai diákműholdat.
A NASA 9 amerikai vállalatot hagy pályázni a következő évtizedben elérhető 2,6 milliárd dolláros forrásra. A cél: automata űreszközöket juttatni a Holdra.