A következő napokban Tisztelt Olvasóink Székesfehérváron két érdekfeszítő előadást is élvezhetnek. Az egyik a Kuiper-öv objektumairól, a másik az űrhajózási katasztrófákról szól.

Az Európai Űrügynökség (ESA) felhívást tett közzé, amely szerint pályázat formájában benyújtott gondolatokat, kísérletterveket és egyéb tervezési/technikai ötleteket vár az európai fiataloktól, hogy ezzel minél jobban előremozdítsa, gazdagítsa az Aurora-programot.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A 12. részben megismerkedhetünk az Interkozmosz első eredményeivel.

1976 óta nem volt olyan fényes üstökös az égbolton, mint napjainkban. A pazar csóvát bontó ragyogó égitest kedden reggel érte el napközelségét, s pár napig még megfigyelhető a SOHO űrszonda felvételein.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A hatvanas-hetvenes években az Öreg Kontinens menthetetlenül lemaradt a rakétafejlesztésekben, viszont egyre megbízhatóbb műholdakat épített.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből kiderül, hogy miért és hogyan alakult meg az Interkozmosz.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ezúttal megtudjuk, hogy miért nem lett sikeres az Europa nevű rakéta…

A személyzettel végzett űrrepülések történetében bekövetkezett eddigi két legsúlyosabb katasztrófa egyértelműen igazolja, hogy az űrrepülőgépek repülésének legkritikusabb szakaszai a fel- és a leszállás. Sorozatunk utolsó részéből kiderül, hogy amennyiben a visszatérés során valami rosszul alakul, a személyzetnek igen kevés esélye van...

...figyelmeztető e-mail, lyukas szárny, nyitott ajtó...

A személyzettel végzett űrrepülések történetében bekövetkezett eddigi két legsúlyosabb katasztrófa egyértelműen igazolja, hogy az űrrepülőgépek repülésének legkritikusabb szakaszai a fel- és a leszállás. Sorozatunk jelen részében az utóbbiról ejtünk néhány szót.

Oroszország a közeli jövőben nem, vagy csak rövid expedíciókra küld nőket a világűrbe. A döntést Jurij Koptyev, az Orosz Űrügynökség vezetője jelentette be. Az ok, a Columbia elvesztésével járó, jelentősen szűkítendő űrhajóslétszám.

Részletesen lefényképezték az Univerzum eddig ismert leghidegebb helyét, a Bumeráng-köd nevű csillagközi por- és gázfelhőt. Az itteni viszonyok között a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás melegnek számít.

Az Európai Űrügynökség és az UNESCO immár két éve használ űrfelvételeket az afrikai gorillák védelmében. A debütálás sikeres volt, ennek köszönhetően az együttműködést pár napja magasabb szintre emelték.

A NASA február 19-én nyilvánosságra hozta a Space Shuttle rendszer utódának tekinthető új generációs űrrepülőgépekkel szemben támasztott legfontosabb követelményeket.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ezúttal megtudjuk, hogy az Europa rakéta sikertelensége gyakorlatilag az ELDO-t is megbuktatta.

Az elmúlt két hétben igyekeztünk nyomon követni a Columbia katasztrófájával kapcsolatos történéseket. A következőkben megpróbáljuk áttekinteni a legfontosabb eseményeket, és a hihetetlenül nagyméretű információözönből kiemelni azt, ami szerintünk lényeges.

Pár napja kiderült, hogy a NASA által nyilvánosságra hozott, és a sérült űrrepülőgépet ábrázoló nagyfelbontású felvételt – melyet állítólag a Légierő Starfire rendszere készített – nem a nevezett eszközzel, hanem amatőr eszközökkel készítették! Az alábbiakban ezzel kapcsolatos háttéranyagunkat olvashatják.

A Magyar Asztronautikai Társaság kerekasztal-beszélgetést rendez 2003. február 19-én (szerda) 18:00 órától.

Az amerikai The Planetary Society még október közepén hírdette meg az angolul tudó, középiskolás diákoknak szóló Red Rover Goes To Mars pályázatának újabb fordulóját. A diák-űrhajósok dolgozatainak beérkezésére már csak egy hónap áll rendelkezésre! A magyar nemzeti központ a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT). Kérésükre ismét közöljük a kiírást.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részében megismerkedünk az ELDO és az ESRO megalakulásával.