Az első hírek szerint a pénteki eseményen 15-ből 13 rádióamatőr klubnak sikerült kapcsolatba lépnie a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén felettünk átrepülő Charles Simonyival.
...benne MacLane a parancsnok... – így szólt egykor a híres Orion űrhajó kalandjai c. filmsorozatnak a nép ajka által magyarított főcímzenéje. És tegnap óta már nemcsak filmbéli kellék az Orion űrhajó, hanem kézzelfogható valóság.
A Naprendszer felfedezésének fontos állomásához érkezett a NASA 35 éve: elsőként juttattak szondát a Merkúrhoz, ráadásul kipróbálták az addig csak tervasztalon és számításokban létező hintamanővert, amely később elvezetett a gázóriásokhoz is.
Március 29-én délután az első magyar műhold építői a Műegyetemről rádiókapcsolatba léptek Charles Simonyival. Az űrturista minden magyarul beszélőt üdvözölt egy Madách-idézettel.
Nemrégiben az űrhajósoknak a Szojuz mentőűrhajóba kellett költözni egy űrszemét okozta veszély miatt, most pedig kikerültek egyet az űrállomással egy új manővert kipróbálva.
A mai napon a terveknek megfelelően magyar idő szerint 12 óra 49 perc 18 másodperckor a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból elindult a Nemzetközi Űrállomáshoz a Szojuz TMA-14 űrhajó.
A Discovery sikeres landolása után a NASA az Atlantis következő küldetésére koncentrálhat. A Hubble-űrtávcső utolsó nagyjavítására május 12-én indulhatnak.
Egy kétségkívül merész elképzelés szerint már a viszonylag primitív földi technológiával is képesek vagyunk akár milliárd évekig fennmaradó üzenetet elkészíteni. A helyzet a valóságban persze bonyolultabb.
A Cassini-űrszonda 2008 nyarán fejezte be küldetésének első, 4 éves szakaszát, melyet követően kezdetét vette a 2010 szeptemberéig meghosszabbított Cassini Equinox (napéjegyenlőség) Mission.