Érdekes, mi több döbbenetes visszaemlékezés látott napvilágot nemrégiben az egyik űrrepülőgép-parancsnoktól, akinek az űrhajójával (majdnem) ugyanaz történt meg, mint a Columbiával, csak 15 évvel korábban.
Közép-Amerikát erős földrengés rázta meg május végén. A hondurasi El Progreso városában levő híd egy szakasza is összeomlott, amint az egy friss műholdfelvételen is látható.
Amerikai katonai mesterséges holdak adatait is átvizsgálják, hogy valamit megtudjanak az Air France hétfőn szerencsétlenül járt Rio de Janeiro-Párizs járatának sorsáról.
Hogyan működik a műholdas helymeghatározás? Hogyan hat a mindennapi életünkre? Hogyan tudjuk használni a hétköznapokban? Hogyan változtathatja meg a jövőben az életünket? A fenti kérdésekre keressük a választ az Űrvilág képregénypályázatában.
Az új feladatot kapott Deep Impact űrszondával a saját bolygónkról végzett mérések arra lehetnek alkalmasak, hogy a jövőben értelmezni tudjuk a távoli csillagok körül keringő exobolygókról szerzendő adatokat.
A Szojuz TMA-15 szerdai startjával a magyar jelenlét szempontjából is új fejezetet kezdődik az Űrállomáson. Egy éves késleltetés után végre megkezdődhet a Neurospat kísérlet.
A legújabb felmérések szerint az amerikaiak valamivel több, mint fele gondolja úgy, hogy rajtunk kívül is léteznek értelmes lények a Világmindenségben, és eközben a liberálisok sokkal valószínűbbnek tartják a dolgot, mint a konzervatívok.
Az űrhajózást és a csillagászatot sokféleképpen lehet bemutatni. Mozgalmas modellvilágként, a Tesz-vesz szótárra emlékeztető „sűrűségben” kívánja majd felkelteni a nagyközönség érdeklődését a MiniSpaceWorld – a világon először talán Magyarországon?
Az európai GOCE mesterséges holdnak sikerült elérnie, hogy minden apró zavaró gyorsulást ellensúlyozzon fedélzeti ionhajtóműveivel. Rövidesen megkezdődhet a földi gravitációs tér kutatása.
Egy ösztöndíjnak köszönhetően idén áprilisban az amerikai űrtábor programjában vehetett részt két soproni fiatal. Beszámolójukból kiderül, nem is olyan egyszerű egy hat órás űrbeli küldetést teljesíteni - még ha csak szimulációról is van szó.
Ha az időjárás nem szól közbe, május 27-én startol Bajkonurból a Szojuz TMA-15 (19S). A repülés többszörös mérföldkő: újabb nagy lépés az Űrállomás fejlődésében, az európai szerepvállalásban és a magyar részvételben is.
Május 26-án, kedden 22.25-kor az MR1 Kossuth Rádió „Esti beszélgetés tudományról” című műsorának a Fermi-paradoxon lesz a témája. A beszélgetésben a SETI Műhely alapító tagjai: dr. Almár Iván űrkutató-csillagász, Bacsárdi László mérnök-informatikus és dr. Galántai Zoltán jövőkutató vesznek részt, a műsort pedig Elek László vezeti.