Az egykori marsi élet nyomainak keresését megnehezítheti, hogy egyes kutatók szerint kémiai folyamatok fosszíliákkal összetéveszthető struktúrákat hozhatnak létre.

Havi sorozatunk befejező részében a térség néhány űrpolitikai és műholdas távérzékeléssel kapcsolatos hírét vesszük sorra.

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

December 29-én két különböző indítóhelyről álltak pályára műholdak Kínából. Ami a startok számát illeti, idén az ázsiai ország volt a legaktívabb űrhatalom.

Az európai földmegfigyelő program hat új műholdjának fejlesztéséhez hiányzó brit hozzájárulásról nem sikerült határidőre megegyezni.

Az alacsony Föld körüli pályáról internetszolgáltatásra készülő távközlési műholdak rendszere ezúttal egy Bajkonuról indított újabb adaggal bővült.

Az ISS továbbra is szivárog, és amúgy is öregszik. Nagy kérdés, kitart-e addig, amíg a ma még csak körvonalazódó utódai megvalósulhatnak.

Magyarra fordítva ezt jelenti a Terra műhold felvételén látható hófehér folt, a világ legnagyobb ilyen jellegű képződménye.

Jövőre is lesz nemzetközi űrkonferencia a Műegyetemen, de az időpontját április elejére módosították.

Az európai Galileo navigációs rendszer a világ legpontosabb helyeghatározó szolgáltatását nyújtja, azonban a műholdak felépítése és működése meglehetősen összetett és sok különböző technológiától függ.

Egy „utolsó utáni” 2021-es esemény volt december 30-án a Simorgh rakéta startja.

Az óév utolsó napján az Egyesült Államok elkötelezte magát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjának 2030-ig történő meghosszabbítása mellett.

Nem engedünk a kísértésnek, hogy megnevezzük a 2021-es év szerintünk legfontosabb 5, 10 vagy 20 űreseményét. De az év utolsó cikkében azért illik valahogy megemlékezni arról, ami történt.

Kína panaszt tett az ENSZ-nél, amiért az űrállomásukkal a közelmúltban kétszer is pályamódosító manőverre kényszerültek veszélyesen közel elrepülő Starlink műholdak miatt.

Az orosz nehézrakétát 2014 és 2020 decembere után harmadszor használták, de még mindig nem került rá hasznos teher. A siker nem volt teljes...

Az év vége ellenére sincs megállás Kínában, most egy új földmegfigyelő műholdat és egy amatőrrádiós CubeSatot bocsátottak fel.

Karácsonyi ajándék a csillagászoknak: Francia Guyanából egy Ariane-5 rakétával elindult az eddigi legnagyobb és legdrágább űrteleszkóp.

Egy rejtélyes kínai műholdpárost állítottak pályára Hajnan szigetéről.

Pályán az első hatodik generációs Inmarsat távközlési műhold.

A SpaceX teherűrhajója a NASA megbízásából, közel 3 tonna rakománnyal a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé tart.