A 2,5 milliárd dolláros amerikai Mars-program keretében a Curiosity, minden idők legtöbbet „tudó” marsjárója indult a vörös bolygó felé. Ha minden jól megy, nyolc és fél hónap múlva száll le a Gale-kráter belsejében.
A NASA bejelentette, hogy a Marsra tartó Curiosity (MSL – Mars Science Laboratory) rover startját – a rakétarendszer egy kisebb részegységének cseréje miatt – egy nappal későbbre halasztották. A jelenleg tervezett indítási időpont 2011. november 26.
Az amerikai űrhajózás legendás hősei, John Glenn, Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins 2011. november 16-án ünnepélyes keretek között vették át az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb kitüntetését, a Kongresszusi Arany Medált.
Magyarország első műholdja, a Masat-1 páratlan lehetőséget kapott. Részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésében, mely Kourouból indul 2012. január végén.
A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.
A hét elején a japán Akatsuki szondával befejezték azt a fontos hármas manőversorozatot, amelynek révén az űreszköz 2015-ben ismét a Vénusz közelébe juthat.
Ez az ESA ausztráliai követőállomásán sikerült, bár telemetriai adatokhoz nem jutottak. De legalább életjelet adott magáról a Fobosz-Grunt – most először, mióta alacsony Föld körüli pályán ragadt ahelyett, hogy már a Mars felé tartana.
Eldőlni látszik a Kennedy Űrközpont legújabb indítóállványának jövője. A dolgok jelenlegi állása szerint a Space Launch System fogja hasznosítani az impozáns szerkezetet.