Ham csimpánz repülése után sokan azt hitték, hogy az első embert szállító űrhajó amerikai lesz. Nem így lett. De magára az amerikai űrhajóra nem kellett sokat várni. Az űrverseny a csúcspontjára jutott.
Az EADS Astrium európai vállalat 317 millió eurós pályázatot nyert. Feladata az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsövének megépítése. Az űrszondát a tervek szerint 2011-ben indítják.
A Cassini mérései szerint metántavak és -tengerek helyett homok boríthatja a Szaturnusz holdjának felszínét. Az ESA eközben látványos (színes és „zenélő”) animációkat készített a Huygens tavaly januári leszállásáról.
Húsz éve jelent meg az első ilyen témájú szakmai publikáció magyar szerzőktől. Az azóta eltelt idő alatt sokminden más is történt – erről szólt csütörtökön egy nemzetközi szimpózium Budapesten.
Kétrészes cikkünkben az önszerveződő kritikus rendszerek néhány tulajdonságát mutatjuk be, és megvizsgáljuk, hogy ezek a tulajdonságok a magnetoszféra esetén is érvényesek-e.
A technikailag fejlettebb új és jobb műszerekkel felszerelt meteorológiai műhold, a második generációs Meteosat (MSG) adásait már két éve operatívan vesszük és feldolgozzuk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával. Az új információkat már rendszeresen felhasználjuk a napi időjárás előrejelzésében is.
A SMART-1 európai űrszondáról, az egyetlen, jelenleg is dolgozó, Hold körül keringő űreszközről keveset hallani. Ezt a csöndet törjük meg a szondának a Mare Humorumról, pontosabban annak pereméről készített felvételével.
A NASA most hozta nyilvánosságra a DART mesterséges hold – egy egy évvel ezelőtti, kudarccal végződött kísérlet – vizsgálati jegyzőkönyvét, amely sok apró hiba összegződéseként értékelte a műhold elvesztéséhez vezető okokat.
Idén május 17-én közelíti meg legjobban bolygónkat a hozzánk mindenképp közel álló Hungaria kisbolygó. Semmitől sem kell tartanunk, távolsága majdnem egy Csillagászati Egység lesz.
Önhasonló, fraktál jelenségek előfordulnak a magnetoszféra dinamikai folyamatai között is, de egyelőre még vitatott, hogy ez az önszerveződő kritikus viselkedés egyértelmű jeleként fogható-e fel.
A mostani idők naprendszerbeli szenzációja a darabokra szakadt 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstökös napközelsége. Az eseményt a Hubble-űrtávcsővel is figyelik.
Új szakaszába lépett az új amerikai Mars-szonda, a Phoenix indításra történő előkészítése. A mérnökök a kész vázra megkezdik az alrendszerek felszerelését, hogy 2007 augusztusában minden gond nélkül kerülhessen sor a küldetés indítására.