Olyan esetekben, mint a héten lezajlott hatalmas napkitörés, a Földi hatásra vonatkozó előrejelzések egyik legfontosabb eszköze az amerika ACE űrszonda.

A már az űrtávérzékelésben is alkalmazott „lézeres radar” elvén működő berendezéseknek nagy jövője lehet a bolygókutatásban, az űreszközök precíz landolásában vagy összekapcsolásában is.

Az EUMETSAT információs napot rendez március 29-én Darmstadtban, ahol a hazai cégek és kutatóintézmények is tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről.

Namíbia part menti vizeiből időnként annyi kénhidrogén szabadul fel, hogy még űrfelvételeken is jól látható. A helybélieket csak a szag zavarhatja, rengeteg hal viszont elpusztul.

A harmadik, Edoardo Amaldiról elnevezett európai teherűrhajó március 9-én indult volna, de a szerelőknek vissza kell mászni a már a rakéta orrkúpja alatt várakozó ATV-be.

Az elhatározás és a felbocsátás között mindössze 3 év telt el. 1972 márciusában útjára indult az első szonda a külső Naprendszerbe, hogy felderítse az aszteroidaövet és a Jupitert. És volt még egy kisebb, de annál érdekesebb cél: üzenetet vinni más csillagrendszerek értelmes lényeinek.

A csökkenő költségvetési támogatás miatt, az Európával közös programokból való kényszerű kihátrálás után a NASA bizottságot állít fel, hogy áttekintsék a Mars kutatásának jövőbeli – olcsó – lehetőségeit.

A második japán kisbolygóminta-gyűjtő űrszonda 2014-ben indulna az 1999 JU3 jelű földközeli kisbolygó felé.

A kínai navigációs műholdrendszer hivatalos próbaüzeme decemberben indult. Pénteken egy újabb műholddal egészült ki a hálózat.

Az Orbital Sciences új, korábban Taurus-2 néven ismert rakétájának bemutatkozására legalább júniusig még várni kell.

Alban egy dél-franciaországi község a Midi-Pyrénées régióban, ahol az ivóvízellátásban nagy szerepet kap az űrtechnika.

A kanyargó portölcsérről és árnyékáról a bolygó körül keringő amerikai Mars Reconnaissance Orbiter készített lélegzetelállító pillanatfelvételt.

A műholdas távérzékeléssel nyert adatokat is használó információs rendszer a brit főváros lakóit figyelmezteti az egészségügyi kockázatokra.

Mielőtt a Cassini új mérési eredményeire alapozva kirándulást kezdenénk szervezni a Szaturnusz kis holdjára, érdemes figyelembe venni, hogy oxigén molekulaionokból álló „légköre” igencsak ritka.

Annak ellenére, hogy – nagyon leegyszerűsítve – egy beáldozható szonda indult a Jupiter felé, lényegében annak kiderítésére, hogy az aszteroidaöv és az óriásbolygó sugárzása nem tesz-e kárt benne, a Pioneer-10 óriási ismerethalmazzal indította útjára a külső Naprendszer kutatását.

Merkúr, Vénusz, Mars, Hold, mind „megvolt” már az űrkutatóknak az űrkorszak első évtizedén belül. De ezek mind a belső Naprendszerben vannak. Az igazi felfedezések az aszteroidaövön kívül vártak a tudósokra, a gázóriásoknál.

Amíg az ősemberek a kőkorban zsákmányukra vadásztak és barlangokban találtak menedéket Afrikában, addig a távoli Nagy Magellán-felhőben egy, a Napunknál tizenhatszor nehezebb csillag élete egy hatalmas összeomlással ért véget.

Az ESA ekkora értékben kötött megállapodást a harmadik generációs Meteosat műholdak gyártására. Közülük az első 2017-ben indulhat. A rendszert legalább 2037-ig működésben tudják tartani.

Az amerikai és szövetséges haderők számára készült új mobil távközlési műholdrendszer első tagja egy Atlas-5 rakétával és a kétszázadik Centaur végfokozattal állt pályára Floridából.

Az Edoardo Amaldi (ATV-3) indítását március 9-ére tűzték ki. A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) küldendő következő teherűrhajót Ariane-5 rakéta állítja pályára Kourouból.