A második japán kisbolygóminta-gyűjtő űrszonda 2014-ben indulna az 1999 JU3 jelű földközeli kisbolygó felé.
Idén januárban a japán kormányzati illetékesek jóváhagyták a legendás Hayabusa szonda utódjának a programját. Az előkészítő tanulmányok 2010 óta folytak a Japán Űrügynökségnél (JAXA). A becslések szerint az űreszköz megépítése és működtetése mintegy 200 millió dollárnak megfelelő összegbe kerül majd.
A második „Sólyom” a kisbolygó felé közeledve. (Fantáziakép: Akihiro Ikeshita / JAXA)
A tervekben egy C-típusú (a leggyakoribb, jelentős mennyiségű szenet is tartalmazó) kisbolygót, az 1999 JU3 jelűt látogatna meg. A még mindig névtelen égitest átmérője alig 1 km. Földi megfigyelések alapján alakja közelítőleg gömbölyű, felszínén sötétebb foltok vannak.
Ha minden a menetrend szerint alakul, a Hayabusa-2 szonda 2018 közepén érne a kijelölt kisbolygó közelébe, 2019 decemberében indulna vissza a begyűjtött felszíni anyagmintával, és 2020 végére térne haza a Földre. A japán szakembereknek meg kell birkózniuk a szűk költségvetéssel és szűk időablakkal is. Az indítást ugyanis akkor kell elvégezni, amikor a Föld és a kisbolygó egymáshoz képest kedvező pozícióban tartózkodnak a Nap körüli pályáikon. Az indítás legkorábban 2014 júliusában végezhető el. A következő évben még kijelölhető tartalék időpont, de utána már egy évtizedet is kellene várakozni a következő kínálkozó alkalomra.
A japán NEC vállalat – az előző Hayabusa szonda gyártója – január végén már meg is kezdte a munkát. A közel 600 kg-os űreszközön Ka-sávú kommunikációs berendezés és egy közép-infravörös kamera lesz. A Hayabusa-2 elődje 2003-ban indult az Itokawa kisbolygóhoz, ahonnan kalandos körülménynek között, számos műszaki problémával megküzdve, végül 2010-re hozott vissza mikroszkopikus méretű felszíni anyagot. A minták elemzése megerősítette, hogy a 4,6 milliárd éve keletkezett szemcsék a kisbolygóról származnak, és a munka számos érdekes tudományos eredménnyel szolgált.
A Hayabusa-2 fejlesztői a tapasztalatokból okulva most el szeretnék kerülni a korábbi hibákat. Sokkal megbízhatóbb ionhajtóművekkel, irányító, navigációs és helyzetbeállító rendszerekkel szeretnék felszerelni az új szondát. Így a felszínre szállás is biztonságosabb lenne. Megváltoztatják a mintagyűjtés módszerét is. Ahelyett, hogy kis távolságból egy nagy sebességgel repülő lövedéket küldenének a talajba, mintegy 300 m magasból egy becsapódó egységet eresztenének el. Ez lassan a kisbolygóra érve felrobbanna, megbolygatná a felszínt, a mélyebb rétegekből is felkavarva az anyagot. A por leülepedése után érkezne a Hayabusa-2, és a korábbiaknál lényegesen nagyobb tömegű mintát gyűjtene össze. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Tudomány – néhány porszemből
Begyűjtötték a Hayabusa kapszuláját
Hazaúton a Hayabusa
Hamarosan hazaindul a Hayabusa
Veszélyben a Hayabusa végső célja
Most sem járt szerencsével a Hayabusa ... vagy mégis?!
Helyzetjelentés az Itokawa kisbolygó mellől
A Hayabusa megérkezett!
Zöld utat kapott japán következő kisbolygószondája (Spaceflight Now)
Ez volt a H-2A hordozórakéta huszadik startja.
