Az eddigi legkisebb távcsővel sikerült egy hatalmas Naprendszerünkön túli bolygót felfedezni, amely a Lant csillagkép egyik fényes csillagának kísérője.
Az ERS-2 1995 áprilisában indult európai távérzékelési mesterséges hold. Négy évvel „öregebb” testvére, az ERS-1 szinte hibátlanul működött, de a második holddal 1997-ben gondok adódtak...
A közös NASA-ESA napkutató szonda eredményeiről alkalmanként az Űrvilág oldalain is beszámolunk. Ahhoz, hogy a SOHO ma is működhessen, négy éve egy nagyobb mentőakció is kellett.
A GEOS-1, a Föld mágneses terének vizsgálatára készített mesterséges hold 1977-ben nem tudott a tervezett geostacionárius pályára állni. Végül mégis sikerült használatba venni.
Az eredetileg a Mir űrállomáson használt, orosz tudósok által feltalált eljárás a levegőben levő vírusok, baktériumok, gombák 99,9%-át képes elpusztítani.
Ezzel a hangzatos címmel (persze a kérdőjel nélkül) jelent meg nemrég egy sajtóhír, amely egy új magyarországi üzem június végi megnyitásáról számol be.
Az utolsó előre megtervezett pályamódosító manővert hajtotta végre az elmúlt napokban a Cassini. Új pályáján október 26-án repül majd el csupán 1200 kilométerre a Titántól.
A nemrég a Szaturnusz körüli pályára állt Cassini NASA-űrszonda európai „utasa”, a Titanra 2005 elején leereszkedő Huygens adatai remélhetőleg rendben megérkeznek majd.
Talán az egyik legbonyolultabb mentőakció volt az, amelynek során az ESOC mérnökei az Olympus távközlési mesterséges holdat keltették újra életre 1991-ben.
1989-ben indult az ESA egyik legsikeresebbnek bizonyult csillagászati holdja, az asztrometriai méréseket végző Hipparcos. A küldetés azonban szerencsétlenül kezdődött...
Július közepén - titkos adatok eltűnése miatt - leállították Los Alamosban az USA vezető nukleáris laboratóriumát. Itt gyártják a NASA 2006-ra tervezett űrszondájába szánt plutóniumcellákat.
Az európai űr-irányítóközpont (ESOC) munkatársainak első komoly „mentőakciója” az 1972-ben felbocsátott csillagászati mesterséges holdhoz kapcsolódott.