Az európai űrszonda egyre közelebb van célpontjához, a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz. Új szakaszba lépett a pályamódosító manőverek sorozata.

Sikeres csatlakozásunk előkészítése érdekében rendeztek konferenciát június 26-án Budapesten.

Az indiai PSLV hordozórakétával most pályára állított összes űreszköz külföldi, a fő hasznos teher a francia SPOT-7 távérzékelő hold volt.

...és még más látványosságok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről készült fényképen.

A hamarosan a Nemzetközi Űrállomásra küldendő első orvosi röntgennel egereket és patkányokat vizsgálnak majd.

No nem a Plútó és holdrendszere, ahová 2015 júliusában ér el az űrszonda – az már megvan. Utána viszont jó lenne meglátogatni valamit a Kuiper-övben. Még nem tudni, mit...

A hét képe című rovatunkban most egy ritkán látott felvételt mutatunk be az Apollo-9 legénységéről.

A szovjet korszak ballisztikus rakétájából átalakított Dnyepr hordozórakéta nem kevesebb mint 37 kis műholdat állított Föld körüli pályára.

Az amerikai DigatalGlobe cégnek engedélyezték, hogy bárkinek eladhassa fél méter alatti felbontású űrfelvételeit.

A NOAA kénytelen volt feladni 2000-ben indított, a tervezettnél már így is egy évtizeddel tovább működő poláris meteorológiai holdját.

A NASA első műholdja, amely a légköri szén-dioxid mérését végzi majd, egy Delta-2 rakétával indult Kaliforniából.

Nyilvánosságra hozták a májusban indított japán Daichi-2 (ALOS-2) műhold első képeit.

Hiába szkeptikusak egyes szakemberek és politikusok a programmal kapcsolatban, a munka megkezdődött. A NASA már talált néhány szóba jöhető földközeli kisbolygót a tervezett „idevontatáshoz”.

2004 júniusában emelkedett először a világűr határát jelentő 100 km-es magasság fölé a SpaceShipOne. Mégis, a rendszeres „űrugrások” máig sem indultak be.

Ami bevált a bálnavadászathoz, miért ne működhetne a már elhasznált, működésképtelen, a többiekre veszélyt jelentő űreszközök begyűjtésénél?

Az izgalmasnak ígérkező új nyári program 18-35 éves magyar fiatalok számára kínál lehetőséget az űrkutatással kapcsolatos ismereteik elmélyítésére.

A csütörtöki orosz űrséta során szerelték fel azt a kommunikációs berendezést, amelynek egyik fontos eleme egy magyar űripari cégnél készült.

Az ESA „jeges” műholdjának méréseit a sarkvidéki jégtakaró mellett az óceánok vizsgálatára is használják.

Azaz repíts el a Holdhoz – állítólag már ketten befizették az előleget, hogy egy Szojuz űrhajóval megkerülhessék égi kísérőnket.

A légköri szén-dioxid kutatására készült, 2009-ben a startnál szerencsétlenül járt amerikai műholdat hamarosan pótolhatják.