Oroszország újabb katonai távközlési holdat állított pályára. A Molnyija rendszerű műhold igen elnyúlt pályán kering.

Az alábbi cikkben azokat a lehetőségeket igyekszünk bemutatni, mellyel az Európai Űrügynökségnek (ESA) köszönhetően, a magyar fiatalok is bekapcsolódhatnak az aktív űrtevékenységbe.

14 ember életének és 2 űrrepülőgépnek az elvesztése után egyre többen kérdezik: vajon a rendszer tervezésekor minden lehetőséget számba vettek-e az illetékesek? Tényleg - a hetvenes évek végének technikai színvonalához mérten - a lehető legjobb megoldás a ma ismert Space Shuttle rendszer? Sorozatunkban néhány pillantást vetünk a tervezésre: a tényekre és a miértekre, lehetőség szerint megvizsgálva az érveket és az ellenérveket. Az első részben a tényeket vesszük szemügyre.

Csütörtökön a Kennedy Űrközpontban lejátszották a Columbia fedélzeti adatrögzítőjének szalagját. Az elemzések alapján a rögzítő pillanatokkal az űrrepülőgép szétesése előtt állt csak le.

Egy vezető amerikai katonatiszt szerint az amerikai csapatok a tegnapi nap folyamán sikeresen mértek be és semmisítettek meg hat olyan zavaróberendezést, melyekkel az iraki hadsereg a GPS műholdak vételét igyekezett megnehezíteni, illetve lehetetlenné tenni a hadszintéren.

Dr. Greguss Pál nyugalmazott egyetemi tanár hamvasztás utáni búcsúztatására ma 14:00 órakor kerül sor a Nemzeti Sírkertben. A NASA-díjas kutató, nyugalmazott egyetemi tanár február 26-án, tragikus baleset után hunyt el.

A NASA hétfői bejelentése szerint a múlt héten megtalált adatrögzítő szalagja használható állapotban van.

Vágó István beszél arról, hogy miért kell kutatnunk a világűr titkait.

Az űrrepülőgép több ezer, eddig összegyűjtött darabja közül a legnagyobb szerephez a most megtalált darab juthat, ha a szakértőknek sikerül kiolvasniuk a tartalmát.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani epizódunkban megismerkedünk az első Ariane rakéták sikereivel és kudarcaival, és bemutatjuk az első olyan magyar űrberendezést, amely „nyugati” űreszközzel jutott a világűrbe.

14 ember életének és 2 űrrepülőgépnek az elvesztése után egyre többen kérdezik: vajon a rendszer tervezésekor minden lehetőséget számba vettek-e az illetékesek? Tényleg - a hetvenes évek végének technikai színvonalához mérten - a lehető legjobb megoldás a ma ismert Space Shuttle rendszer? Sorozatunk második részében megvizsgáljuk a miérteket.

Hétfőn (közép-európai idő szerint 23:09-kor) az Egyesült Államok Légihaderejének Cape Canaveral-ben lévő légi és rakéta-támaszpontjáról egy Delta hordozórakéta sikeresen startolt, és 68 perccel később pályára állította a NAVSTAR GPS 2R-9 jelű helymeghatározó és navigációs műholdat. Az indítás költsége mintegy 90 millió dollár volt.

Mindig is csodálatra méltó volt, ahogy repülőgép balesetek, vagy a ritkább űrbalesetek után a széthullott alkatrészekből a szakemberek kitalálták a hiba okát. A Columbia esetében sincs ez másként. A szétszóródott roncsdarabokból, telemetriai adatokból, véletlen készült fénykép és filmfelvételekből úgy tűnik a NASA lassan el tudja mesélni a tragédia lefolyását.

2003 júniusában indul az első európai űrszonda - a Mars Express - a Vörös Bolygóhoz. Fedélzetén a Beagle-2 leszállóegységgel a Mars titkai után nyomoz.

Hétfői bejelentés szerint, amennyiben az iraki csapatok megpróbálták az amerikai GPS rendszert Bagdad bombázása során zavarni, akkor ezek a kísérletek eddig nem jártak eredménnyel.

A különféle amerikai kormányzati szervezeteket és állami hivatalok képviselőit tömörítő szervezet, az IGEB hivatalos bejelentése a (Hazánkban is sokak által használt) GPS műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerről, az iraki háború kapcsán.

Miközben Irakban háború dúl, egyre gyakrabban hallani az űrtechnika katonai szerepvállalásáról. Cikksorozatunkban megpróbáljuk bemutatni, hogy mi a katonai műholdak feladata, illetve, hogy a Szövetségesek miképp használják a polgári és katonai műholdakat a hadműveletek során. Előszőr a GPS néhány katonai vonatkozásával ismerkedhetünk meg.

Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.

Sokan támadták az utóbbi időkben a NASA-t, hogy miért nem "rettent meg jobban" attól a lehetőségtől, hogy esetleg csempék estek le a Columbiáról felszállás közben. Nos - ahogy azt mostani fotóink is bizonyítják - ilyesmi már korábban is többször történt, és ebből soha, semmi komolyabb probléma nem adódott...

2003 a Mars-kutatás éve lesz, egyszerre négy űrszonda látogatja meg a Vörös Bolygót. A kozmikus találkozóra a NASA két felderítő robotot küld, amelyek felkészülve a májusi indulásra lassan megérkeznek Cape Canaveralba.