Az SXC (Space Expedition Corporation) és az AXE márka 2013. januárban meghirdette közös versenyét, melynek során 22 „átlagembernek” biztosítanak helyet az SXC XCOR Lynx rakéta-meghajtású repülőgépén űrugrások végrehajtására, a súlytalanság megtapasztalására és a Föld kb. 103 km-es magasságból történő megtekintésére.
A NASA asztrofizikai célú Explorer programjában 2017-es indításra most kiválasztott TESS exobolygókat keres, az űrállomásra kerülő NICER pedig az égi röntgenforrások változékonyságát méri majd.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén dolgozó AMS berendezés most közölt első eredményei még nem tekinthetők végleges válasznak, de nagyon biztatóak.
A Föld körüli pályáról végzett távérzékelés hasznos módja lehet történelmi helyszínek megfigyelésének – főleg távol eső vagy politikailag instabil helyszíneken –, sőt új régészeti felfedezésekhez is hozzásegíthet.
A STEREO-B űrszonda március közepén készült felvételén egyszerre látszik a napkorona egy részlete, a hatalmas csóvával rendelkező PANSTARSS üstökös, és bolygónk fényes foltja is.
Az északi félteke időjárását befolyásoló arktikus oszcilláció különleges értéke miatt volt március közepén nálunk is olyan hideg – az Északi-sarkvidéken pedig a szokásosnál melegebb.
Bár az időjárás jelenleg nem utal rá, hamarosan akkor is itt a tavasz, aztán meg a nyár. Idén július elején is lesz űrtábor. Már várja a fiatalok jelentkezését a szervező Magyar Asztronautikai Társaság.
Ekkora összeget tartalmaz a NASA 2014-re szóló költségvetésének tervezete. Mit szeretnének, és mit lehet ebből megvalósítani? Kisbolygó-befogási projekt indulhat?
Elkészült és már előjegyezhető egy kedvező árú, a magyar műhold jeleinek vételére alkalmas, a számítógéphez USB csatlakozó segítségével kapcsolható vevőberendezés.
1969. május 18. Az Apollo-10 űrhajó elindul égi kísérőnkhöz, hogy „jelmezes főpróbaként” megtegye az utolsó előtti lépést az ember Holdra szállásának megvalósításához. A történelmi indítás egy rendkívül megkapó fotóval ajándékozta meg az utókort.
Nyilván pusztába kiáltott szóként, viszont szeretném elmondani, hogy szerintem miért volna jó a Space Launch System (SLS) második gyártási sorozatának újratervezésére.
A távolba szánt űrszondák elektromos energiatermelését szolgáló radioaktív termoelektromos generátorokba való plutónium-238-at ismét elkezdhetik előállítani az Egyesült Államokban. A technika készen áll, pénz még kell.
Még egy darabig nem is repül a következő óriás űrteleszkóp, a James Webb-űrtávcső, de a – meglehetősen elhúzódó – fejlesztése és építése már eddig is vezetett olyan technológiai újításokhoz, amelyek jobbá tehetik életünket a Földön.