A Föld körüli pályáról végzett távérzékelés hasznos módja lehet történelmi helyszínek megfigyelésének – főleg távol eső vagy politikailag instabil helyszíneken –, sőt új régészeti felfedezésekhez is hozzásegíthet.
A mai Irak területén, a Tigris felső folyásánál fekvő Szamarra városa a 9. században fontos iszlám főváros volt. (Nem tévesztendő össze az oroszországi Szamarával. – A szerk.) Különlegessége, hogy a korabeli hasonló központok közül itt maradt meg a legjobban a település szerkezete, az egykori építészet és a művészet emlékei. Ugyanakkor ezek feltárása jelenleg még csak kb. 20%-os mértékű. 2007-ben, miközben folyt az iraki háború, az UNESCO felvette Szamarrát a veszélyeztetett világörökségek listájára. A helyi hatóságok – a háborús helyzetre való tekintettel érthetően – nem tudták szavatolni a leletek és emlékek szakszerű megőrzését. A régészeket az ilyen körülmények természetesen akadályozzák a helyszíni munkában. A műholdak azonban még konfliktushelyzetben is rendelkezésre állnak, hogy legalább rendszeresen megfigyeljék velük a maradványok állapotát, sőt adott esetben új felfedezéseket is tegyenek.
A legkézenfekvőbb eszköz nagyfelbontású optikai műholdfelvételek alkalmazása. Emellett újabban radaros távérzékelési módszert is bevetnek, amivel akár a felszíni talajréteg alatt meghúzódó épületromokra is lehet következtetni. A műholdakról lebocsátott, majd a felszínről visszaverődő rádióhullámok tulajdonságai olyan információt hordozhatnak, ami az emberi szem számára láthatatlan. A radarjeleket befolyásolja például a felső talajréteg sűrűsége vagy nedvességtartalma. Detektálható a növényzet változása is. Ezekre pedig mind hatással lehetnek a felszín alatti struktúrák, egykori épületromok, falak. A radarmérések értelmezése azonban meglehetősen összetett feladat, így komoly kutatómunka szükséges régészeti használatukhoz.
A kanadai Radarsat-2 műhold polarizációra érzékeny radarméréseiből készült kép és ugyanannak a helyszínnek a régészeti térképe Szamarra egy részletét mutatja, Bagdadtól 130 km-re északra. (Műholdkép: VigiSAT; térkép: A. Northedge, 2007)
A polarimetrikus apertúraszintézis-radar technikájának további alkalmazására ad majd lehetőséget az idén felbocsátandó japán ALOS-2 műhold, vagy az Európai Űrügynökségnél jelenleg még csak tervezési fázisban levő Biomass. Kapcsolódó linkek:
Régészeti értékek védelme műholdakkal (ESA)
Szamarra, Irak (Wikipédia)
Ahogy szaporodni látszanak az extrém időjárási események, a biztosító és viszontbiztosító társaságoknál egyre inkább kezdik felismerni a földmegfigyelő műholdakról származó adatok jelentőségét.
