Meglepetések a Plútóról, a Charonról és a Hydráról – megérkeztek a New Horizons első közeli felvételei.

Ma ünnepeljük a nemzetközi űrhajózás negyvenedik „születésnapját”. Ez a szép kerek évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az első nemzetek közötti űrhajózási vállalkozásra.

Több mint két hét szünet után, július 9-én ismét sikerült felvenni a kapcsolatot a Philae-vel, ráadásul ezúttal a CONSERT kísérlet bekapcsolására is sor kerülhetett.

Magyar csillagászok egy 5 milliárd fényév átmérőjű gigantikus kör alakú képződményt fedeztek fel. Ha létezése beigazolódik, ez lesz a Világegyetem legnagyobb szabályos alakzata.

Japán meghirdette a KiboCUBE programot, amelynek keretében elsősorban fejlődő országok műholdjait fogják pályára állítani az ISS Kibo moduljából.

A Plútó legújabb térképén ilyen alakzatokat véltek felismerni a kutatók. A New Horizons szonda szerencsésen túl van a vészleállás okozta izgalmakon.

Nemcsak az ISS-en működnek olasz berendezések, a Csurjumov–Geraszimenko-üstököstől a Marsig a Naprendszer különböző égitestjeire is elviszik azokat európai és amerikai űrszondák.

Életének 86. évében elhunyt Bejczy Antal fizikus, űrkutató, a NASA Sojourner marsjárójának egyik megalkotója.

Az NFM munkatársa, Horvai Ferenc kapott kitüntetést a hazai űrtevékenység érdekében végzett munkájáért.

Hét japán űrhajós tizenkétszer repült az amerikai űrrepülőgépekkel. A nyolcadik Szojuzzal repült, hárman várnak. És a titokzatos tizenkettedik?

A magyar idő szerint ma hajnali 3 óra előtt beérkezett rádióadás igazolta, hogy a szonda épségben túljutott a Plútó megközelítésén. Az első tudományos adatokról várhatóan késő este értesülhetünk.

A NASA New Horiozons űrszondája már túl van a legnagyobb közelségen. Képek később, de egy tegnapi már most!

A NASA kijelölte az új amerikai kereskedelmi űrhajók berepülőit.

Földmegfigyelés, űrszemét-eltakarítás – ilyen feladatokkal készültek a kis műholdak, amelyeket egy PSLV hordozórakéta állított pályára.

A kínai emberes űrrepülés eddigi eredményei jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy 2018–2022 közt felépüljön az első modulrendszerű kínai űrállomás.

Július 1-jén lépett hivatalba Johann-Dietrich Wörner, az ESA új főigazgatója. Elődjével ellentétben korábban nem volt az ESA munkatársa, a Német Űrügynökségtől érkezett.

A Sentinel–2A már néhány nappal pályára állítása után elkészítette első felvételeit. A Genovai-öböl és Szardínia szerepelt az első célpontok között.

Az ENSZ-ben is megemlékeztek a Hubble-űrtávcső indításának 25. évfordulójáról. Az előadásból három infografikát mutatunk be.

Máskor rutinhír, hogy újabb teherűrhajó indult a Nemzetközi Űrállomásra. Most az előző kettő elvesztése után különösen fontos a tartalékok feltöltése!

Az Ariane-6 megvalósítása még decemberben kapott zöld utat az űrügyekért felelős miniszterektől az ESA Tanács ülésén. Miközben a mérnökök a terveken dolgoznak, a pénzügyérek újraosztják az Arianespace részvényeit.