A Plútó legújabb térképén ilyen alakzatokat véltek felismerni a kutatók. A New Horizons szonda szerencsésen túl van a vészleállás okozta izgalmakon.
A Plútó felé repülő, a legnagyobb közelséget július 14-én elérő amerikai űrszonda június 27. és július 3. között készített képeiből összeállították a törpebolygó felszínének térképét. Ami a felbontást illeti, lesz az még természetesen jobb is. Egyelőre a LORRI (Long Range Reconnaissance Imager) kamera felvételeit használták, kombinálva az alacsonyabb felbontású, de színes képeket produkáló Ralph berendezés adataival.
A Plútó felszínén kisebb-nagyobb méretű, változatos alakú világos és sötét részek látszanak. A legfeltűnőbb jelenség, hogy a sötét területek főleg az égitest egyenlítője mentén helyezkednek el. (Kép: NASA / Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory / Southwest Research Institute)
A térkép középpontja az égitest azon részének felel meg, amely fölött elrepül majd a New Horizons. Az elnyúlt, sötét alakzatot (az egyenlítő mentén, a képen bal oldalt) informálisan „a bálna” névvel illették. Hosszúsága a valóságban mintegy 3000 km. Tőle közvetlenül jobbra a Plútó felszínének legfényesebb része, talán viszonylag frissen kifagyott metán, nitrogén és/vagy szén-monoxid borítja. Mérete kb. 1600 km. Tovább haladva jobbra, négy nagyobb sötét folt tűnik fel. A másik szélen, a bálna „farkánál” fényes, 350 km átmérőjű, a kutatókat fánkra emlékeztető alakú képződmény vehető ki. Meglehet, hogy becsapódásos eredetű alakzat, de amíg részletesebb képek nem érkeznek, mindez csak találgatás marad.
A New Horizons a hétvégén igencsak megijesztett mindenkit. Alig 10 nappal a Plútó-megközelítés előtt az űrszonda fedélzeti számítógépének hibája miatt automatikusan biztonsági üzemmódba kapcsolt a rendszer. Mint utóbb kiderült, a sok művelet elvégzését nem bírta a processzor. Leállt a kommunikáció a Földdel, amit később sikerült helyreállítani. Automatikusan a tartalék számítógép vette át a vezérlést. Szerencsére bő két napon át tartó erőfeszítésekkel sikerült teljesen helyreállítani a New Horizons működését. (A szonda magy távolsága miatt az oda-vissza irányú rádiós kommunikáció 9 órát vesz igénybe.) Ez idő alatt kimaradtak ugyan mérések, de a lényeg, a legnagyobb megközelítés idején végzendő munka remélhetőleg nem marad el – ha már ennyi időn át utazott épségben a 2006 januárjában startolt űreszköz a Plútóig. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Plútóhoz közeledve
Száguldás az ismeretlenbe
A Plútó legújabb térképe (JHU APL)
20 nappal a Plútó melletti elrepülés előtt a törpebolygó már 20 képpontnyi kiterjedésű a New Horizons felvételein. A szondával minden rendben, több kis holdat egyelőre szerencsére (?) nem találtak.
