Közép-európai idő szerint ma reggel 06:19-kor Bajkonurból sikeresen alacsony pályára állították a 2010-ig kiépítendő európai műholdas navigációs rendszer - a Galileo - első (egyelőre kísérleti) műholdját.
December 25-én Bajkonurból egy Proton-K nehézrakétával sikeresen pályára állították az orosz GLONASSZ navigációs műholdrendszer három legújabb műholdját. A start során egy (első generációs) GLONASSZ és két új generációs GLONASSZ-M mesterséges hold került pályára.
A Spitzer-űrtávcső még nem olyan régi és ismert darab, mint a Hubble, ám az infravörös csillagászok hamarjában a szívükbe zárták. És most mi magyarok is a szívünkbe zárhatjuk, mert egy honfitársunk jelenthetett be általa új eredményeket.
Egy régi ismerős került elő a Szaturnusz rendszerében, „akiről” kezdték azt hinni, hogy eltűnt, ezért kezdett titokzatossá válni. A Cassini megtalálta az elveszettnek hitt küllőket.
A Galileo program első tesztműholdjának indítását a földi állmások hálózatában észlelt anomália kiküszöbölése miatt kell elhalasztani. Közben a start helyszínén, Bajkonurban 20 európai szakértő ellenőrzi az űreszközöket.
Európában az 1996-ban kb. 50 állomással indult EUREF Permanens Állomáshálózat (EPN) ma már több mint 170 GPS állomást foglal magába. A GPS méréseket 16 Analízis Központ koordináltan dolgozza fel, az egyik ilyen Központ 2001 óta a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában (KGO) a MŰI támogatásával működik.
A Hubble-űrtávcső két új holdat és két új gyűrűt örökített meg az Uránusz körül. A bolygó körül keringő objektumok igen összetett és változékony rendszert alkotnak.
December 23-án az előzetes terveknek megfelelően az automatikus orosz teherűrhajó hozzákapcsolódott az ISS Pirsz moduljának dokkolónyílásához. Ezzel a legújabb magyar eszközök is megérkeztek az űrállomásra.
Ki ne ismerné a viccesnek szánt „Budapest by night” feliratú, koromfekete képeslapokat, illetve azoknak bármely városra adaptált változatait? Mi most szebbet mutatunk...
Az idén 1 másodperccel hosszabb lesz az év. De lehet, hogy utoljára alkalmazzák a szökőmásodpercet a Föld valós forgása és az atomórák által mért idő eltérésének kiegyenlítésére?
2005. december 9-én a Határozatok Tára közzétette, s ezzel hatályba lépett a 22/2005. (XII. 9.) Miniszterelnöki Határozat. Ennek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Magyarország és az ESA között.
Az Agena kudarca után új célpont tűnt fel a láthatáron: egy másik Gemini űrhajó. A szükség arra vitte a NASA-t, hogy némi plusz kockázatot felvállalva két, ember vezette űrhajó között jöjjön létre a találkozó.