Két orosz kozmonauta amerikai űrrepülőgépen tett látogatása után 1995-ben elérkezett az idő, hogy egy amerikai űrhajós is vendégeskedjen orosz űreszközön. Majd, szinte napra pontosan 20 évvel a történelmi (és politikai) jelentőségű Szojuz-Apollo program végrehajtása után, 1995 júniusában ismét összekapcsolódott egy orosz és egy amerikai űrjármű a Föld körüli pályán. A résztvevők ezúttal a Mir és az Atlantis voltak.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Remény van arra, hogy a világnak az űrrepülőgépes utak felújítására nem kell olyan hosszú ideig várnia a Columbia elvesztése után, mint egykor a Challenger katasztrófáját követő időkben. Legalábbis erre enged következtetni a NASA vezetőinek minapi nyilatkozata, miszerint akár még az idén elképzelhető a következő shuttle-start.

1994 februárjában a Discovery és hattagú legénysége önálló repülést hajtott végre. A fedélzeten helyet kapott az első orosz űrhajós, aki amerikai űrrepülőgépen indult a világűrbe. A második hasonló repülésen a Discovery űrrandevút hajtott végre a Mir űrállomással.

A mechanikus szerkezetek világűrbeli összeszerelését segítendő, a NASA mérnökei olyan csavaranyát fejlesztettek ki, amely szinte saját magát húzza szorosra. A találmánynak természetesen a Földön is hasznát vehetjük.

1998. június 12-én a Discovery űrrepülőgép visszatért az STS-91 jelű űrrepüléséről. Ezzel az eseménnyel fejeződött be az előkészületekkel együtt 4 és fél évig tartó Shuttle-Mir program, ami hivatalosan a Nemzetközi Űrállomás építési munkálatainak első (előkészítő) része volt. Új sorozatunkban ezt a nagy figyelemmel kísért nemzetközi programot mutatjuk be.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizodban bemutatjuk az Öreg Kontinens legnagyobb rakétájának, illetve űrállomás-moduljának születését.

A szakembereknek egy-egy probléma vizsgálatához néha egészen furcsa űreszközöket kell kifejleszteniük. Így történt ez az Explorer-49 esetében is. A Holdhoz indult, de nem volt holdszonda. Bár mérései fontosak voltak, mégis csak a Hold "mögött" működtették, és bár viszonylag pici volt, óriási "csápokat" növesztett.

Időjárási problémák miatt a NASA 24 órával elhalasztotta az első marsjáró indítását.

Vasárnap egy orosz Progressz teherszállító indult a Nemzetközi Űrállomásra. Fedélzetén többek között üzemanyagot, vizet, élelmiszert és postát szállít.

A 2003-as űrszondás Mars-invázió még a Mars Express előtt, 1998-ban kezdetét vette. A japán Nozomi űrszondánál felmerült problémák miatt azonban útja a szokásosnál jóval hosszabbra sikeredett, s csupán 2004 elején éri el a Marsot. Mielőtt azonban végleg a vörös bolygó felé indulna, Földünk mellett is elrepül.

A NASA JPL-ben kifejlesztett infravörös képalkotó eljárást számos, az űrkutatástól távol eső területen is alkalmazzák. Az egyik legújabb ötlet az autóvezetők figyelmeztetése az esetleg balesetet okozható, út menti nagyvadakra.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

A Hubble-űrtávcső hat évet átfogó felvételsorozata alapján megállapítható, hogy évszakos légköri változások mutatkoznak a Naprendszer legtávolabbi óriásbolygójának a déli félgömbjén.

Miközben a világ űrkutatása a pünkösd utáni első munkanapon Cape Canaveral-re, a Spirit marsszonda indítására figyelt, NASA vezetők és politikusok Washingtonban jöttek össze egy szomorú méltósággal övezett ünnepségre, hogy örök emléket állítsanak a Columbia szerencsétlenül járt legénységének.

A terveknek megfelelően ma, közép-európai idő szerint 13:15-kor a Progressz M1-10 simán dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson.

A Spirit úton a Vörös Bolygóhoz!

A tartósan rossz időjárás miatt a NASA ismételten kénytelen volt elhalasztani a marsjáró kettős első tagjának indítását. Eközben az európai Mars Express és Beagle-2 duó már célja felé száguld.

Pár órával az egyik amerikai marsjáró indítása előtt a NASA bejelentette, hogy a MER-A és MER-B hivatalos neve mostantól Spirit és Opportunity, azaz szellem, szellemiség, illetve lehetőség, esély. A névadó egy 9 éves arizónai diák. A visszaszámlálás jelenleg rendben folyik.

A 300. orosz Proton rakéta szombatra virradó éjszaka sikeresen pályára állította az AMC-9 jelű amerikai távközlési műholdat.