Közép-európai idő szerint március 18-án hajnali 2 óra körül eljön a nagy pillanat az amerikai MESSENGER űrszonda számára: pályára állhat a Merkúr körül.
Az Endeavour űrrepülőgép megérkezett a 39A jelű indítóállásba, hogy az STS-134 küldetés keretében még egyszer, utoljára útra keljen a végtelen világűrbe.
Hétfői rejtvénykérdésünkben azt kellett kitalálni, hogy hol repült a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a Leonardo modul csatlakoztatása idején, és mi látszott épp akkor alatta, a Földön.
Viszonylag keveset hallunk az északi szomszédunkban zajló űrkutatásról. Most folytatjuk sorozatunkat, amelyben olyan országokat veszünk sorra, ahol sokan olvassák az Űrvilágot.
Hihetetlennek tűnhet, hogy a Földtől több mint 20 ezer km-re lévő és közel 14 ezer km/óra sebességgel száguldó műholdak azok, amelyekkel közvetlenül a talpunk alatt lévő földkéreg számunkra érzékelhetetlenül lassú mozgásai kimutathatók és feltérképezhetők, de így van!
Végleges helyére került a Nemzetközi Űrállomás (ISS) utolsó nagy modulja, a Leonardo. Most ezzel az eseménnyel kapcsolatosan teszünk fel kérdéseket és várjuk olvasóink válaszait.
Miközben nálunk is egyre drágul az autókba szánt üzemanyag, egy kanadai cég műholdak számára készült „töltőállomást” készül telepíteni geostacionárius pályára. Már meg is van az első reménybeli vásárló: az Intelsat.
Bő három évtizeddel és 17,4 milliárd kilométernyi megtett úttal a háta mögött a NASA veterán űrszondája, a Voyager-1 még mindig „mozgékony”, és értékes mérési adatokkal szolgál, immár a Naprendszer határvidékéről.
A Magyar Asztronautikai Társaság vadonatúj rendezvénysorozata március 17-én délután indul. A kötetlen beszélgetés témái: a Mars „kizöldítése” és az űripar.
Az űrrepülőgép szerda délutáni visszatérését a Földre a Galileo Webcast közvetítése jóvoltából magyar szakkommentátorokkal, sőt élő houstoni jelentkezéssel élvezhetik.