Hétfő, 11.16: LeRoy Cain repülési igazgató meghozta a régen várt döntést. Eszerint a floridai időjárás miatt a Discovery még egy napot tölt a világűrben, és kedden próbálja meg a leszállást. Több leszállási opció is létezik, ezek közül az elsőt kihasználva a landolási idő 11:08 (közép-európai idő szerint).
Az Alpok magasabb hegyein nyáron is megmarad a hó, és a völgyek felé nemcsak patakok és vízesések, hanem jégárak, idegen szóval gleccserek formájában is elindul a víz. Ezt a felvételt 2005. július 27-én rögzítette a TERRA műhold MODIS-rendszere.
A korábbi időkben csak feltételezhető volt a víz egykori kiterjedt jelenléte bolygószomszédunkon. A Spirit és Opprtunity eredményi mellé most újabb bizonyítékokat szolgáltatott a Mars Express, ezúttal bolygóméretekben.
Németország csatlakozott az Európai Űrügynökség Aurora programjának előkészítő fázisához. Ezzel az Aurorában résztvevő ESA-tagállamok száma 12-re emelkedett.
A Boeing Integrated Defense Systems a GPS III rendszer előzetes definíciós fázisának egyik elemeként egy tanulmányt rendelt meg a francia Alcateltől. A tanulmány célja, hogy megalapozza a Boeing és az Alcatel közötti esetleges jövőbeni GNSS együttműködést.
A NASA új döntése értelmében a harmadik űrsétán fontos külső javításra kerül sor a Discoveryn. Ehhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben.
Megtörtént az, amire már régóta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csökken a nagybolygónak tekintett égitestek száma.
Június 27-én az Európai Űrügynökség (ESA) és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) főképviselői aláírták a Csándráján-1 indiai holdszonda kutatási programját érintő együttműködési megállapodást.
A Columbia tragédiájától számított két év során a NASA-t az űrsikló átalakítása kötötte le. De valóban csak ennyi történt? Az elmúlt két évben az amerikai űrhivatal teljesen átszerveződött, s Bush elnök kezdeményezésére az űrrepülőgépek kiváltásán, a hold- és marsutazások megvalósításán is dolgozik.
A NASA vezetői az űrrepülőgépen további javítást nem hajtottak végre. A Discovery kalandos utazása végén a tervek szerint hétfő (ma) délelőtt tér vissza a Földre.
Másfél éve indult az einsteini relativitáselmélet megerősítésére a több mint 40 éve tervezett Gravity Probe B, amelynek programja mostanra lefutott, már csak az eredményeket kell kivárni.
Él közöttünk egy ember, akinek nevét együtt emlegetik a nagy felfedezőkével, Amudsenével, Kolumbuszéval és Marco Polóével. Ő az az ember, aki elsőként léphetett egy másik égitest felszínére. És most 75 éves.
Tekintsék meg fotóinkat a Discovery két űrhajósának mára tervezett, a sérült tömítések javítására szolgáló űrsétájához. Képeink a sérüléseket és az ad-hoc "kifejlesztett" célszerszámokat mutatják.
A Szovjetunió 1960-ban indította a világ első űrszondáját a Mars felé. Akkor a hordozórakéta felrobbant, s azóta sem volt egyetlen, feladatát teljes sikerrel teljesítő szovjet vagy orosz Mars-szonda. Oroszország ma két újabb Mars-szonda tervein dolgozik.
Valóságos érvháború alakult ki az amerikai űrrepülőgépek jövőjét illetően a különféle érdekcsoportok között azóta, hogy a NASA bejelentette, egyelőre nem enged újabb űrrepülőgép-indításokat. Eközben az Atlantist továbbra is készenlétben tartják egy esetleges mentőmisszióra.
Több mint 1000 nap telt el azóta, hogy utoljára járt amerikai űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomásnál. Ma délutántól a Discovery nyolc napot tölt az ISS-hez kapcsolódva. Nézze meg fotóinkat a dokkolásról!