A Szovjetunió 1960-ban indította a világ első űrszondáját a Mars felé. Akkor a hordozórakéta felrobbant, s azóta sem volt egyetlen, feladatát teljes sikerrel teljesítő szovjet vagy orosz Mars-szonda. Oroszország ma két újabb Mars-szonda tervein dolgozik.
Bár az 1988-ban indított Fobosz-1 és -2 szondák kudarcot vallottak, a Szovjetunió végnapjaiban még komoly esély mutatkozott arra, hogy Oroszország minden indítási ablakot megpróbál kihasználni 1992-től kezdődően. Többszöri halasztás után végül 1996-ban indult a Marsz-8, a Mars-kutatás történetének minden bizonnyal eddigi legösszetettebb feladatát ellátni hivatott szondája, ám a negyedik fokozat hibája miatt a szonda a Csendes-óceánba zuhant. Ezzel hosszú időre leállt minden orosz űrszondás program.
Komolyan csak az ezredfordulón vetődött fel egy újabb orosz Mars-szonda terve, a Fobosz-missziók folytatásának (sikere esetén kezdetének) tekinthető Fobosz-Grunt (vagy Fobosz-3) ötlete, ami egy, a Mars Phobos nevű holdjára leszálló, ott mintát gyűjtő, illetve azt onnan a Földre visszahozó űrszonda lenne. Először 2005-öt, majd 2009-et jelölték meg indítási célként.
Georgij Policsuk, a Lavocskin konszern főmérnöke és egyben vezetője az Interfax-AVN hírügynökség idézete szerint elmondta, Oroszország a közeli jövőben két Mars-szonda indítását tervezi, ebből az első, a Fobosz-Grunt az eddigi terveknek megfelelően várhatóan 2009 októberében indul.
A következő orosz Mars-misszió során leszállóegységet küldenének a Mars felszínére, ahol néhány, részleteiben még meg nem határozott kísérletre kerülne sor. Ezen űrszonda indítási dátumát a szakemberek még nem tűzték ki pontosan, de az igen valószínű, hogy legkésőbb 2015-ben sor kerül rá.
Mindkét Mars-szonda szerepel Oroszország 2006-2015-ös tízéves űrprogramjában.
Roald Kremnyev, a Lavocskin konszern első igazgatóhelyettese elmondta, bár a szovjet holdprogram újjáélesztéséről nincs döntés (az utolsó szondát, a Luna-24-et 1974-ben indították a Hold felé), egy pozitív elhatározás esetén 600 millió rubelből el tudnák indítani az újabb holdszondát. Mindehhez három-négy évre volna szükség, amiből egy év a tervezés, két-három év az építés lenne. (Itt jegyezzük meg, hogy egy jól előkészített program tervezése az indítás előtt hozzávetőleg 10 évvel megkezdődik.)
A Fobosz-Grunt feladata némileg módosult a korábbiakhoz képest, ugyanis a mintavevő egység nem egy helyben álló leszállóegység volna, hanem egy rover, ami bejárva a Phobos egy részét, a tudományos szempontból legérdekesebbnek tűnő mintákat elemezné, illetve gyűjtené be. A rover előreláthatólag három éven át dolgozna a hold felszínén. A rovert egy anyaszonda juttatná a Mars rendszerébe, ahol az anyaszonda Mars körüli pályán végezne tudományos megfigyeléseket.
Kapcsolódó cikkek:
A Fobosz-Grunt orosz űrszonda születése
A Mariner–4 40 éve (1965. július 14-én) repült el a Mars mellett és elsőként készített felvételeket a vörös bolygó felszínéről. A Föld nevű bolygó lakói első alkalommal vethettek közeli pillantást a Marsra.
