A Discovery űrrepülőgép 1990. április 25-én bocsátotta Föld körüli pályára a Hubble-űrtávcsövet, minden idők talán legnagyobb jelentőségű űrcsillagászati eszközét.
Miközben kontinensünkön borongós, felhős idő uralta október végét, a déli tájakon a szokásos fényözönben gyönyörű műholdképek készülnek. Lássuk hát a Sínai-félsziget és a Vörös-tenger térségét.
Az Európai Űrügynökség követőállomásaira is szükség lesz, amikor a Csang'e-1 kínai űrszonda a Hold körüli pályára áll. Cserébe az európai kutatók is hozzáférhetnek a tudományos adatokhoz.
Külön nevet kapott az elmúlt 50 év a történelemben: űrkorszak. Sorozatunk ezt az 50 évet tekinti át – a teljesség igénye nélkül, egy-egy sikert felvillantva. A harmadik évtized címszavakban: Interkozmosz, Space Shuttle, Voyager, Challenger.
A november elején induló és a hónap végéig tartó országos rendezvénysorozat kínálatából űrkutatási vonatkozású eseményeket ajánlunk érdeklődő olvasóink figyelmébe.
A Discovery űrrepülőgép küldetését meghosszabbította a NASA, és egy külön űrsétát iktattak be péntekre, a kinyitás közben megsérült napelem javítására.
Külön nevet kapott az elmúlt 50 év a történelemben: űrkorszak. Sorozatunk ezt az 50 évet tekinti át – a teljesség igénye nélkül, egy-egy sikert felvillantva. A negyedik évtized címszavakban: Galileo, Hubble, Mir.
A NASA vezető történésze úgy véli, hogy amennyiben léteznek nálunk idősebb civilizációk, úgy azok a biológiai alapú életet nagy valószínűséggel már régen lecserélték valami fejlettebbre.
Az űrrepülőgépek felszállását követően immár megszokott módon merül fel a két rutinkérdés: mi történt a főtank szigetelésével és mi van a sikló hővédelmével?
Mintegy 30 japán csillagász fogja megvitatni november elején, hogy melyik legyen az a hivatalos szerv, amelyet értesítenek, ha sikerülne egy idegen civilizáció jeleit fogniuk.