Az STS-114-es repülést irányító csapat vezetője bejelentette, hogy a Discovery leghamarabb vasárnap indulhat útnak. Hivatalos bejelentés pénteken várható.
A Mariner–4 40 éve (1965. július 14-én) repült el a Mars mellett és elsőként készített felvételeket a vörös bolygó felszínéről. A Föld nevű bolygó lakói első alkalommal vethettek közeli pillantást a Marsra.
Sorozatunk harmadik részében olyan újdonságokat mutatunk be, amelyek nem csak az űrrepülőgépeken kaptak helyet, de legalább olyan fontosak, mint az eddig bemutatott módosítások.
A szerda estétől remélhetően újból üzemelő űrrepülőgépeken az elmúlt két évben több módosítást eszközöltek. A módosításokat bemutató sorozat második részében az orbiterre került új érzékelőket és a pótrobotkart mutatjuk be.
Az ESA megkötötte a szerződést űrcsillagászati programjának „zászlóshajója”, a 2011-ben felbocsátandó Gaia egyik legfontosabb berendezésére, a képalkotó érzékelőkre.
Az Opportunity amerikai marsautó június 3/4-én kiszabadult abból a porcsapdából, amelybe még 2005. április 26-án beásta magát. Egy kis szabad mozgás után a kíváncsi szakértők visszaküldték a porcsapda vizsgálatára, majd elindult az Erebus-kráter felé.
A NASA minden olyan központjából, amelyik kapcsolatban van az űrrepülőgép-programmal, a Kennedy űrközpontba sereglettek a mérnökök, hogy megpróbálják kitalálni a megoldást a szerdai visszaszámlálás idején jelentkezett szenzor-problémára.
Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió, miután az űrverseny eldőlt és a politikusok „megenyhültek” egymással szemben, egy közös űrrepülést határozott el és hajtott végre 1975 júliusában.
2005. július 12-én, helyi idő szerint este minden készen állt a Kennedy Űrközpontben a Discovery indítására. Ha az időjárás is kedvező lesz, az űrrepülőgépek ma este újra szolgálatba állhatnak.
Várhatóan szerdán (magyar idő szerint az esti órákban) útjára indulhat az első űrrepülőgép a Columbia katasztrófája óta. Az elmúlt két évben a NASA nem volt tétlen: több ponton módosította az űrrepülőgépeket. Most induló sorozatunk első részében bemuatatjuk a külső üzemanyagtartály és egy rögzítőelem módosításait.
A rossz idő miatt többszöri halasztás után, hazai idő szerint ma hajnalban rendben startolt Japánból az Astro-E2 csillagászati műhold. A műhold sikeresen levállt a hordozórakétáról és első jeleit vette a santiagói követőállomás.
Szerdán Kínából a saját műszaki-tudományos célú műholdsorozat egy újabb tagját állították pályára. Ehhez kapcsolódóan bejelentették, hogy jól halad az első nigériai távközlési hold építése és a második kínai személyszállító űrhajó előkészítése.
A Szaturnusz rendszerében keringő Cassini–űrszonda továbbra is szállítja a felfedezéseket és az óriásbolygó holdjainak és gyűrűinek soha nem látott részletességű fotóit.